Újabb magyar egyetem került a világ legjobbjai közé

Bemutatták a QS Quacquarelli Symonds 2011-es felsőoktatási rangsorát a legjobb szociológiai és politikatudományi képzésekről: Magyarországról egyedül a Közép-európai Egyetem (CEU) került fel a kétszázas listára.

  • Eduline

A CEU képzése a QS szociológiai rangsorának a 101-150. helyén szerepel, Közép-Európa egyetemei közül csak a University of Vienna és a prágai Károly Egyetem került fel a kétszáz legjobb, társadalomtudományi szakokat indító egyetem listájára. A világ felsőoktatási intézményeinek nemzetközi tanulmányok és politikatudományi képzései közül szintén kiemelték a Közép-európai Egyetemet, amely az 51-100. helyet szerezte meg – ezzel egy mezőnyben van a George Washington Universityvel, a stockholmi, az amszterdami, a glasgow-i és a birminghami egyetemmel.

A szociológiai képzések QS-rangsora

2009-ben a Center for Higher Education Development sorolta az ötvenkét legkiválóbb európai politológiai intézmény közé a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékét, amely öt csillagot kapott a minősítési eljárásban. A Die Zeit című német lapban publikált felmérés készítői négyezer európai felsőoktatási intézmény teljesítményét vetette össze: azok az egyetemek, amelyek legalább két csillagot kaptak, bekerültek a „kiválók csapatába”.

A QS június közepén bemutatott filozófiai rangsorában a 101-150. helyen szerepel a CEU: a szomszédos országok felsőoktatási intézményei közül csak a University of Vienna és a University of Ljubljana került fel a listára. A CEU Business School a QS üzleti képzéseket összegző rangsorában is évről évre az első negyven közé kerül: 2009-ben a harminckilencedik, 2010-ben pedig a huszonkettedik helyet szerezte meg.

A CEU egyik budapesti épülete. A szociológiai és a politikatudományi képzés is a legjobb 200 közé került
Wikipedia

A Lidove noviny cseh napilap a jogi tanszéket választotta Közép-Európa legjobbjának márciusban: az elemzés előre meghatározott intézményeket állított sorba a 2009-es publikációk alapján: a CEU jogi tanszékének oktatóinak egy év alatt harminchét tanulmányuk jelent meg, de a napilap cikke az állandó státuszban lévő professzorok számát, valamint az 5:1-es tanár-diák arányt is kiemelte. Milyen felsőoktatási világrangsorokban szerepelnek magyar egyetemek? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Mi a QS?

A QS Quacquarelli Symonds cég 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát. A rangsor első húsz helyén minden évben szerepel a Harvard, a Cambridge, a Yale, az Oxford, a MIT, a University of Princeton és a University College London.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudományi képzések világrangsorában a 101-150. helyen szerepel, egy mezőnyben a berlini Freire Universitättel, a japán Hokkaido egyetemmel, valamint a The Hong Kong Universityvel. A világ legjobb vegyészmérnöki képzéseinek kétszázas listájára a Szegedi Tudományegyetem szakjai is felkerültek - az intézmény a 151-200. helyet szerezte meg. Melyik világrangsorban került be a legjobbak közé az ELTE és a szegedi egyetem? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.