Szeptemberben kezdheti meg sugárzását a Rákóczi Rádió, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola online rádióadója – hangzott el a XIX. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem médiával foglalkozó tanácskozásán, amelyen az előadók megvitatták a külhoni magyar események minél szélesebb körű bemutatásának lehetőségeit.
A beregszászi főiskolán a kárpátaljai település testvérvárosa, Kecskemét jóvoltából működik rádióstúdió, s ezen a bázison kívánják elindítani a Rákóczi Rádiót. Kotrotyák Krisztina, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola munkatársa és a szintén a főiskolán működő Kárpátalja Ma szerkesztője hangsúlyozta, hogy rádiófrekvenciához nincs esélyük jutni, ezért tervezik az interneten elindítani az új kárpátaljai magyar rádióadót. A főiskolán az idei tanévben fejeződött be az első rádiós műsorvezető képzés.
A február eleje óta üzemelő Kárpátalja Ma hírportálról Kotrotyák Krisztina elmondta, hogy az a Felvidék Ma segítségével jött létre és folyamatosan együttműködnek a szlovákiai magyar hírportállal a honlap fejlesztésében. A honlap a kárpátaljai magyarokat érintő hírek, események közlését tartja feladatának. „Az a célunk, hogy minden olyan ember olvassa a honlapot, akit érdekel a kárpátaljai lét, akik kárpátaljai származásúak” – tette hozzá.
Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió- és Rádió Társaság vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi média híreiben általában egyoldalúan, csak néhány témára koncentrálva jelenik meg Kárpátalja. Megítélése szerint vezető témának számít a Magyarországra irányuló csempészet, és az, hogy „miért rossz az élet Kárpátalján”.
MTI
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
