Szeptembertől online rádiót indít a beregszászi főiskola

Szeptemberben kezdheti meg sugárzását a Rákóczi Rádió, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola online rádióadója – hangzott el a XIX. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem médiával foglalkozó tanácskozásán, amelyen az előadók megvitatták a külhoni magyar események minél szélesebb körű bemutatásának lehetőségeit.

  • Eduline
A beregszászi főiskolán a kárpátaljai település testvérvárosa, Kecskemét jóvoltából működik rádióstúdió, s ezen a bázison kívánják elindítani a Rákóczi Rádiót. Kotrotyák Krisztina, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola munkatársa és a szintén a főiskolán működő Kárpátalja Ma szerkesztője hangsúlyozta, hogy rádiófrekvenciához nincs esélyük jutni, ezért tervezik az interneten elindítani az új kárpátaljai magyar rádióadót. A főiskolán az idei tanévben fejeződött be az első rádiós műsorvezető képzés.

A február eleje óta üzemelő Kárpátalja Ma hírportálról Kotrotyák Krisztina elmondta, hogy az a Felvidék Ma segítségével jött létre és folyamatosan együttműködnek a szlovákiai magyar hírportállal a honlap fejlesztésében. A honlap a kárpátaljai magyarokat érintő hírek, események közlését tartja feladatának. „Az a célunk, hogy minden olyan ember olvassa a honlapot, akit érdekel a kárpátaljai lét, akik kárpátaljai származásúak” – tette hozzá.

A beregszászi magyar főiskola épülete
Wikipedia

Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió- és Rádió Társaság vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi média híreiben általában egyoldalúan, csak néhány témára koncentrálva jelenik meg Kárpátalja. Megítélése szerint vezető témának számít a Magyarországra irányuló csempészet, és az, hogy „miért rossz az élet Kárpátalján”.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.