Az államtitkár csütörtökön hivatalában fogadta a szakma képviselőit, hogy a rezidensképzésben szükséges változtatásokról tárgyaljanak. Szócska Miklós elmondta, a rezidensek jövőjéről szóló egyeztetéseket háromfordulósra tervezték. A csütörtöki tárgyaláson a képzés tartalmi elemeiről, a következő találkozón pedig a szakmai lehetőségekről konzultálnak, a harmadik egyeztetés témája a rezidensek jövedelmének kérdése lesz.
Szócska Miklós hangsúlyozta: összefogást szeretne kezdeményezni, ugyanis ha elkezdenek céltudatosan közösen dolgozni, akkor néhány hónapon belül eljutnak a megoldásig. Ehhez pedig minden rendelkezésére álló eszközt és forrást fel fog használni.
Az államtitkár hangsúlyozta: a képzési rendszer átalakításának szakmai és pénzügyi tétje is van, reményeik szerint a harmadik negyedévben megjelenhetnek a képzésben részt vevőket ösztönző uniós pályázatok is. Hány frissdiplomás orvos vállal munkát külföldön? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Rezidensek munka közben. Még nem dőlt el, hogyan alakítják át a képzést
MTI / Kálmándy Ferenc
Gyakorlatorientált szakorvosképzésre van szükség, ehhez első lépésben a törzsképzést kell megújítani úgy, hogy a munka és a képzés között egyensúly legyen. Az oktató orvosokat anyagilag motiválni kell, másfelől viszont a tutorok és mentorok kiválasztását és tevékenységét a rezidenseknek és a kamaráknak is értékelniük kell majd. Néhány hónapon belül tisztázni kell az általános orvosi kompetenciákat, azt, hogy milyen feladatokat láthatnak el a szakorvosjelöltek.
Bodosi Mihály, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (ESZTT) elnöke kifejtette: a rezidensi rendszert a kilencvenes évek végén kezdték el kidolgozni. Az egyetemek jelentőségét hangsúlyozó decentralizált rendszert építettek fel, amelyben a kamarák és a szakmai kollégiumok is beleszólhattak a képzésbe. Kiemelte: az elmúlt években mintegy 8-8,5 milliárd forintot vontak ki ebből a rendszerből. Megjegyezte: az elmúlt másfél évben már több olyan intézkedés is történt, amely javított a szakképzés rendszerén.
Az ESZTT elnöke azt is elmondta, hogy az egyetemeken az idén nagyjából hétszázötvenen végeznek, az üres állások száma viszont 1800-2300 körüli, az anyagi fedezete viszont csak 1200 helynek van meg.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a képzésről folytatott egyeztetéseknek addig nem lesz eredményük, amíg az oktatók és a rezidensek is "megélhetési küzdelemben" állnak. Mint mondta, a képzés színvonala is azért romlott le, mert már a tapasztalt kollégák is elhagyják az országot. A rezidensek pedig úgy tudnak megélni, hogy - a kiskapukat kihasználva - másodállást vállalnak. Habár szabály szerint a rezidensek heti munkaideje 58 óra, valójában heti 80-90 órát dolgoznak.
A rezidensszövetség elnöke hozzátette: az államvizsgázó kollégák véleménye szerint nem megfelelő az egyetemek gyakorlati képzése. Kifejtette: sokan nem is találkoznak oktatójukkal, és erre azért sincs lehetőség, mivel nagy az orvoshiány.
Az egyeztetésen a négy orvosi egyetem - a fővárosi Semmelweis Egyetem, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetem - képviselői is részt vettek. Valamennyien egyetértettek abban, hogy gyakorlatorientáltabb képzésre van szükség, de az általános orvosi, valamint a szakirányú képzés arányán szerintük nem kellene sokat változtatni.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt: itt az ideje, hogy a rezidensek helyzetét is átgondolva több oldalról biztosítsák az ország orvosellátását, a fiatalok itthon tartását. Hangsúlyozta: a minőségi képzésben a fiatalok szocializációja kiemelten fontos, ezért reméli, hogy a csütörtökön kezdett tárgyalások a rezidensek orvostársadalomba való bevonását is segítik majd.
MTI
