Nyelvtudás nélkül senki nem vállal munkát külföldön

Szakképzettség és nyelvtudás nélkül nem indulnak külföldre a magyar munkavállalók - derül ki abból a felmérésből, amelyet az áprilisi nemzetközi állásbörze résztvevőinek körében készített az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) magyar szervezete.

  • Eduline
Egyre több fiatal dolgozna külföldön
Gáspár Gábor
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közölt felmérés eredményei szerint a látogatók egyre képzettebbek és egyre tudatosabban készülnek a külföldi munkavállalásra. Az európai uniós országokban dolgozni szándékozók ma már elfogadják, hogy a sikeres elhelyezkedés alapfeltétele a szakképesítés és a nyelvtudás.

Az EURES Magyarország immár hatodik alkalommal rendezte meg nemzetközi állásbörzéjét , a szervezők ez alkalommal is végeztek kérdőíves felmérést a börze látogatói, a kiállítók, a munkáltatók és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat külföldi tanácsadói körében.

A kérdőívek szerint a külföldön állást keresők mintegy 70 százaléka a 35 év alattiak körébe tartozott. Mindemellett azonban továbbra is jelen voltak az 50 évesnél idősebb generáció tagjai, akik az érdeklődők több mint tizedét adták. A látogatók 45 százalékának volt diplomája, de magas - 28 százalék - volt a különféle szakmával rendelkezők aránya is. Hogyan lehet állást szerezni külföldön? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Majdnem mindenki beszél angolul vagy németül

A börzére ellátogatók 91,5 százalék beszélt idegen nyelvet. Első helyen az angol állt (75 százalék), amelyet a német követett. Mindkét nyelv esetében emelkedett a nyelvismeret átlagos szintje is. "E két adatból úgy tűnik, ma már elfogadott az a tény, hogy a sikeres külföldi munkavállalás alapfeltétele a szakképesítés és a biztos nyelvtudás" - olvasható a közleményben.

A börze résztvevőinek kétharmada még nem dolgozott külföldön, de 87 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen szeretnének valamely uniós országban munkát vállalni, átlagosan 1–3 éves időtartamra. A legnépszerűbb célországok továbbra is az Egyesült Királyság, Ausztria és Németország, mindhárom országot a megkérdezettek megközelítően 40 százaléka említette.

A válaszolók közül a legtöbben – hasonlóan a korábbi évekhez – a szálloda- és vendéglátóipar területén (57,4 százalék), számítástechnikai, műszaki, természettudományi területen (24,7 százalék) valamint építőipari, bányászati (18,2 százalék) területen vállalnának külföldi munkát.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.