Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Szakképzettség és nyelvtudás nélkül nem indulnak külföldre a magyar munkavállalók - derül ki abból a felmérésből, amelyet az áprilisi nemzetközi állásbörze résztvevőinek körében készített az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) magyar szervezete.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közölt felmérés eredményei szerint a látogatók egyre képzettebbek és egyre tudatosabban készülnek a külföldi munkavállalásra. Az európai uniós országokban dolgozni szándékozók ma már elfogadják, hogy a sikeres elhelyezkedés alapfeltétele a szakképesítés és a nyelvtudás.
Az EURES Magyarország immár hatodik alkalommal rendezte meg nemzetközi állásbörzéjét , a szervezők ez alkalommal is végeztek kérdőíves felmérést a börze látogatói, a kiállítók, a munkáltatók és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat külföldi tanácsadói körében.
A kérdőívek szerint a külföldön állást keresők mintegy 70 százaléka a 35 év alattiak körébe tartozott. Mindemellett azonban továbbra is jelen voltak az 50 évesnél idősebb generáció tagjai, akik az érdeklődők több mint tizedét adták. A látogatók 45 százalékának volt diplomája, de magas - 28 százalék - volt a különféle szakmával rendelkezők aránya is.
Hogyan lehet állást szerezni külföldön? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Majdnem mindenki beszél angolul vagy németül
A börzére ellátogatók 91,5 százalék beszélt idegen nyelvet. Első helyen az angol állt (75 százalék), amelyet a német követett. Mindkét nyelv esetében emelkedett a nyelvismeret átlagos szintje is. "E két adatból úgy tűnik, ma már elfogadott az a tény, hogy a sikeres külföldi munkavállalás alapfeltétele a szakképesítés és a biztos nyelvtudás" - olvasható a közleményben.
A börze résztvevőinek kétharmada még nem dolgozott külföldön, de 87 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen szeretnének valamely uniós országban munkát vállalni, átlagosan 1–3 éves időtartamra. A legnépszerűbb célországok továbbra is az Egyesült Királyság, Ausztria és Németország, mindhárom országot a megkérdezettek megközelítően 40 százaléka említette.
A válaszolók közül a legtöbben – hasonlóan a korábbi évekhez – a szálloda- és vendéglátóipar területén (57,4 százalék), számítástechnikai, műszaki, természettudományi területen (24,7 százalék) valamint építőipari, bányászati (18,2 százalék) területen vállalnának külföldi munkát.
MTI
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).