Megvan, hova költöztetik a természettudományi múzeumot

A majdani Andrássy, vagyis múzeumi negyedbe költözhet a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM), amelynek át kell adnia a jövendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a Ludovika főépületét.

  • Eduline

"A világvárosokra jellemző múzeumi negyed kialakítása esetén - amely a közeljövőben mint Andrássy múzeumi negyed várhatóan szerepel a kormány napirendjén - szakmailag és költséghatékonyság szempontjából is indokolt lehet, hogy oda más múzeumokkal együtt a Természettudományi Múzeum is átköltözzön" - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azt követően, hogy a tárca és a múzeum illetékesei péntek reggel egyeztetést tartottak.

 

A KIM közleménye felidézi, hogy az MTTM jelenleg három helyen működik. Mint írták, az intézmény "szakmailag igényes, egy helyen történő elhelyezése" máig megoldatlan, holott 1993 óta napirenden szerepel. A tárca összegzése szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a jelenleg kihasználatlan épületekkel rendelkező Ludovika Campusba költözése lehetővé teszi, hogy a Természettudományi Múzeum újabb területeket kapjon. Hozzátették: ezzel javulnak elhelyezésének körülményei, és csökken azon telephelyek száma, ahol az intézmény jelenléte más múzeumok beköltözését akadályozza.
A Ludovika épülete. A múzeumnak mindenképpen költöznie kell
Wikipedia

"A Ludovika korábbi lovardájában, illetve a felszín alatt kialakított termek továbbra is a Természettudományi Múzeum használatában maradnak" - olvasható a KIM közleményében, amely arra is kitér, hogy a múzeum vezetése a kezdetektől részt vesz a Ludovika Campus megújítását célzó szakmai előkészítésben.

 

A minisztérium kiemelte: nem lenne jó, ha a sajtóban a témában kialakult elvi vita félrevinné a Ludovika rossz állapotú műemléki épületének felújítását célzó kormányzati törekvéseket, illetve a Természettudományi Múzeum ésközszolgálati egyetem fejlesztésének ügyét. "Jelen nyilatkozattal a KIM és az MTTM a múzeum költözésével kapcsolatban kialakult vitát lezártnak tekinti" - szögezték le. Mi lesz a Rendőrtiszti Főiskola és a nemzetvédelmi egyetem sorsa? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

2013 végéig kell átadniuk az épületet

 

A Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Matskási István egy levélből értesült arról, hogy az intézménynek mégis át kell adnia a jövendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a Ludovika főépületét.

 

Mint elmondta, az első ütemben 2012 végéig, a másodikban 2013-ban kell átadni az épületben általuk elfoglalt tereket. A levél azt említi, hogy át kell adni a főépület helyiségei közül a gyűjteményi raktárakat, a kutató- és irodahelyiségeket, azaz a földszinti és a padlástéri helyiségeket, amelyeket egy jövőbeni új múzeumi központba kell költöztetni. A levél a mélyszinten lévő légkondicionált raktárakat nem említi.

 

Nagy Anna kormányszóvivő a múzeum sorsáról tartott múlt heti sajtótájékoztatón még azt közölte, hogy "semmilyen döntés nincs a Természettudományi Múzeum költözéséről". A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról szóló törvényt a közelmúltban hirdették ki. Az intézmény 2012 januárjától alakul meg. Helyéül ugyan a Ludovika épületét jelölték ki, de mivel ez felújításra vár, legkorábban két év elteltével lehet szó az egyetem beköltözéséről.

 

A Magyar Természettudományi Múzeum 1994 óta tartó rekonstrukciója során - amely hosszabb távon a Budapest több pontján működő múzeum egy helyre költözését szolgálta volna - a Ludovika mintegy 6 ezer négyzetméteres egykori padlásterébe költözött az embertani tár, a madár- és emlősgyűjtemény. A mélyszinteken pedig gyűjteményi raktárak mellett könyvtárat is kialakítottak. A múzeum kiállításait az egykori Lovarda épületében helyezték el, a volt Ludovika Akadémia udvara, valamint a főépület és a Lovarda közötti térszint alatt pedig közönségfogalmi részeket és további kiállítóteret alakítottak ki. A rekonstrukció forráshiány miatt 2008-ban leállt.

MTI 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.