Így dolgoznak a bérvizsgázók: több százezer forintba is kerülhet egy-egy nehezebb vizsga

Bérvizsgázás, mobiltelefonos és internetes segítség a vizsgákon, hamis diploma - aki nem akar tanulni, fizetni viszont tud, akár pár nap alatt szerezhet nyelvvizsgát és diplomát.

  • Eduline
Az mr1 Kossuth Rádió Napközben című műsorában megkérdezett hallgatók egyike sem találkozott még ugyan bérvizsgázókkal, az interneten azonban egyre több az ilyen lehetőség. A tarifa tízezrektől százezrekig terjedhet, attól függően, milyen tárgyról vagy nyelvvizsgáról van szó.

Állítólag vidéken ritkább az ilyen eset, mert a tanárok majdnem mindenkit ismernek arcról, és nem is feltételezik, hogy valaki ilyen módszerhez fordulna, kiszűrni azonban nehéz a csalókat - mondta a műsorban egy vidéki intézmény dékánhelyettese. A mobiltelefonos puskázásnak ugyanakkor ők is megpróbálják elejét venni, például úgy, hogy a vizsgákon olyan feladatokat adnak, ahol nem a lexikális tudáson, hanem az ismeretek felhasználásán van a hangsúly.

Van, aki a könnyebb, egyben drágább utat választja
Horváth Szabolcs

Az ELTE-ről, illetve a BME-től érkezett két oktató szerint hamisítás, puskázás, plagizálás természetesen náluk is előfordul, de azt mondták, az egyetem éveit úgysem lehet végigcsalni. A diplomavásárlásról úgy vélték, az ma már meglehetősen ritka, ráadásul nagyon könnyen ki is szűrhető, a nyelvvizsgákkal azonban elfordulhatnak trükközések. Mennyibe kerül a hamis diploma és nyelvvizsga? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Ezt erősítette meg az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Bizottságának vezetője is, aki azt mondta, a bizonyítványhamisítások mellett már egyre gyakoribb a bérvizsgáztatás is, amivel egyelőre nem tudnak mit kezdeni, hiszen az elmosódó fényképek alapján gyakran nem is lehet azonosítani a vizsgázókat. Hozzátette azt is, hogy amíg a büntetési tételek ilyen alacsonyak, addig nehéz visszaszorítani ezt a jelenséget. Miből élnek a bérvizsgázók? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.