Dux: még ebben az évben elfogadhatja az új felsőoktatási törvényt a parlament

Még az év vége, a felsőoktatási tájékoztató megjelenése előtt elfogadhatja a parlament az új felsőoktatási törvényt - közölte Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán Szegeden.

  • Eduline
A felsőoktatással kapcsolatos viták lezárása néhány héten belül várható, az új törvény tervezete kora ősszel a parlament elé kerülhet, s a jogszabályt még a naptári év vége előtt elfogadhatja az Országgyűlés - közölte a professzor a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán tartott előadásán.

A helyettes államtitkár szerint a hazai felsőoktatás átalakításának egyik legfontosabb eleme a pedagógusképzés megerősítése, amely alapul szolgálhat a magyar oktatás problémáinak hosszú távú megoldásához. A tanárképzés újra egyciklusú, osztatlan, kétszakos lesz, a helyettes államtitkár szerint csupán a kisebb, például nemzetiségi tanár szakokon képzelhetők el rövidebb ciklusú képzések.

Ehhez kapcsolódna a pedagógus-életpályamodellnek az orvosokéhoz hasonló előmeneteli rendszere, amely kiegészülne a rendszeres tudásmegújítással és -ellenőrzéssel.

Dux László úgy látja, szükség van a felsőoktatási intézmények feladatainak szétválasztására. A gyakorlati életpályára képző jó főiskolák ne akarjanak rossz vagy közepes egyetemekké válni, a nagy tudományegyetemek pedig ne konkuráljanak a szakmunkásképző intézményekkel, hiszen feladatuk olyan, magas képzettségű hallgatók kibocsátása, akik a legélesebb nemzetközi versenyben is meg tudják állni a helyüket.

A kisebb vidéki főiskolák jövőjéről szólva az egyetemi tanár kifejtette, lassú, néhány éves szerves átalakulás során, a helyi gazdasági élet és társadalom szereplőit bevonva kell megtalálni e felsőoktatási intézmények feladatait. Azonnali bezárásuk ugyanis minimálisra csökkentené az amúgy is válság sújtotta régiók kilábalási esélyeit.

MTI

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.