Kivégeztek egy gyilkosság miatt elítélt kínai egyetemistát

Kínában kivégeztek egy 21 éves egyetemistát, aki megölt egy nőt, mert fel akarta jelenteni korábbi cserbenhagyásos gázolása miatt - közölte a legfelsőbb bíróság kedden.

  • Eduline

Jao Csia-hszin (Yao Jiaxin) a hsziani zenekonzervatórium hallgatója volt és tavaly októberben követte el tettét, hogy megelőzze: a nő jelentse a rendőrségen korábbi cserbenhagyásos gázolását. Jao korábban elütötte a fiatal anyát, aki később feljelentést akart tenni az ügyben. A fiatalember, hogy végleg elhallgattassa, késsel támadt áldozatára, akit mellkason, gyomron és többször háton szúrt. Jao szülei kíséretében adta fel magát négy nappal később, de "ez nem volt elegendő ahhoz, hogy kegyelmet kapjon" - áll a tájékoztatásban.

 

Az ügyben az északnyugat-kínai Senhszi (Shaanxi) tartományi bíróságok jártak el első, illetve másodfokon. A másodfokú ítélet április végén született, majd az ügyészség javaslatára elutasították Jao fellebbezését. Az ítéletet kedden végrehajtották.

 

A kínai igazságügyi hatóságok a múlt hónapban olyan rendeletet hoztak, hogy a jövőben a halálbüntetést csak igen kis számban fogják végrehajtani, s csak azokon, akik rendkívül súlyos bűncselekményeket követnek el.

 

Kína a halálbüntetés kiszabhatóságának korlátozása érdekében 2007-ben rendelte el, hogy minden halálos ítéletet jóvá kell hagynia a legfelsőbb bíróságnak. A kínai törvényhozás idén februárban pedig a büntető törvénykönyv módosításával 13-mal 55-re csökkentette a halállal büntethető bűncselekmények számát.

 

Az 1,3 milliárd lakosú Kínában hajtják végre a világon a legtöbb halálos ítéletet, s egyes számítások szerint az országot az egy főre jutó kivégzések számát tekintve is csak Irán és Szingapúr előzi meg. A kivégzettek túlnyomó részét gyilkosság vagy kábítószer-csempészés miatt ítélték el.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.