Ennyien tanultak külföldön Erasmus-ösztöndíjjal az elmúlt években

A 2009-2010-es tanév során több mint 213 ezer diák részesült Erasmus-ösztöndíjban külföldi tanuláshoz vagy képzéshez, ami az előző évhez képest 7,4 százalékos növekedést jelent - közölte hétfőn az Európai Bizottság.

  • Eduline

Az 1987-ben elindított Erasmus - olvasható az erről szóló közleményben - a világ legsikeresebb diákcsereprogramja. A 2009-2010-es tanév három legnépszerűbb célállomása Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság volt. Ugyanakkor Spanyolországból utazott a legtöbb hallgató külföldre. A küldő országok sorában a második helyen Franciaország, majd Németország állt, az Erasmus-diákok 61 százaléka volt nő. Mit kell tudnod az Erasmus-ösztöndíjról? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

Az EU a 2009-2010-es tanévben 415 millió eurót fektetett az Erasmus-programba. A 213 ezer Erasmus-ösztöndíjban részesült összes hallgató közül 178 ezren felsőoktatási tanulmányaik egy részét töltötték külföldön a programban részt vevő 32 állam valamelyik egyetemén vagy más felsőoktatási intézményében.
Több mint 200 ezren tanultak külföldön Erasmus-ösztöndíjjal
HVG Archvív

A részt vevő államok: a 27 EU-tagállam, továbbá Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország. Svájc az idén csatlakozik az Erasmushoz. Munkahelyi gyakornokoskodásra külföldi vállalatoknál 2007 óta van lehetőség, és ezen opció népszerűsége is egyre növekszik. A 2009-2010-es tanévben 35 ezer diák választotta ezt a lehetőséget.

 

A diákoknak folyósított Erasmus-ösztöndíj átlagos havi összege 254 euró, ami a támogatottak számának növekedése miatt 7 százalékos csökkenést mutat.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.