Ennyien tanultak külföldön Erasmus-ösztöndíjjal az elmúlt években

A 2009-2010-es tanév során több mint 213 ezer diák részesült Erasmus-ösztöndíjban külföldi tanuláshoz vagy képzéshez, ami az előző évhez képest 7,4 százalékos növekedést jelent - közölte hétfőn az Európai Bizottság.

  • Eduline

Az 1987-ben elindított Erasmus - olvasható az erről szóló közleményben - a világ legsikeresebb diákcsereprogramja. A 2009-2010-es tanév három legnépszerűbb célállomása Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság volt. Ugyanakkor Spanyolországból utazott a legtöbb hallgató külföldre. A küldő országok sorában a második helyen Franciaország, majd Németország állt, az Erasmus-diákok 61 százaléka volt nő. Mit kell tudnod az Erasmus-ösztöndíjról? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

Az EU a 2009-2010-es tanévben 415 millió eurót fektetett az Erasmus-programba. A 213 ezer Erasmus-ösztöndíjban részesült összes hallgató közül 178 ezren felsőoktatási tanulmányaik egy részét töltötték külföldön a programban részt vevő 32 állam valamelyik egyetemén vagy más felsőoktatási intézményében.
Több mint 200 ezren tanultak külföldön Erasmus-ösztöndíjjal
HVG Archvív

A részt vevő államok: a 27 EU-tagállam, továbbá Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország. Svájc az idén csatlakozik az Erasmushoz. Munkahelyi gyakornokoskodásra külföldi vállalatoknál 2007 óta van lehetőség, és ezen opció népszerűsége is egyre növekszik. A 2009-2010-es tanévben 35 ezer diák választotta ezt a lehetőséget.

 

A diákoknak folyósított Erasmus-ösztöndíj átlagos havi összege 254 euró, ami a támogatottak számának növekedése miatt 7 százalékos csökkenést mutat.

MTI 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.