A 2009-2010-es tanév során több mint 213 ezer diák részesült Erasmus-ösztöndíjban külföldi tanuláshoz vagy képzéshez, ami az előző évhez képest 7,4 százalékos növekedést jelent - közölte hétfőn az Európai Bizottság.
Az 1987-ben elindított Erasmus - olvasható az erről szóló közleményben - a világ legsikeresebb diákcsereprogramja. A 2009-2010-es tanév három legnépszerűbb célállomása Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság volt. Ugyanakkor Spanyolországból utazott a legtöbb hallgató külföldre. A küldő országok sorában a második helyen Franciaország, majd Németország állt, az Erasmus-diákok 61 százaléka volt nő. Mit kell tudnod az Erasmus-ösztöndíjról? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az EU a 2009-2010-es tanévben 415 millió eurót fektetett az Erasmus-programba. A 213 ezer Erasmus-ösztöndíjban részesült összes hallgató közül 178 ezren felsőoktatási tanulmányaik egy részét töltötték külföldön a programban részt vevő 32 állam valamelyik egyetemén vagy más felsőoktatási intézményében.
A részt vevő államok: a 27 EU-tagállam, továbbá Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország. Svájc az idén csatlakozik az Erasmushoz. Munkahelyi gyakornokoskodásra külföldi vállalatoknál 2007 óta van lehetőség, és ezen opció népszerűsége is egyre növekszik. A 2009-2010-es tanévben 35 ezer diák választotta ezt a lehetőséget.
A diákoknak folyósított Erasmus-ösztöndíj átlagos havi összege 254 euró, ami a támogatottak számának növekedése miatt 7 százalékos csökkenést mutat.
MTI
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
