Felvételi 2011: hány pluszpont jár a hátrányos helyzetért és az OKTV-helyezésért?

Idén is változnak a felvételi pontszámítási szabályok: rosszabbul járnak az OKTV-helyezettek, a sport- és tudományos versenyek győztesei, sőt a hátrányos helyzetű diákok is.

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
Kisebb előnnyel indulnak a felvételi versenyben az OKTV-helyezettek és a szakmai versenyek győztesei: az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első tíz helyén végzett diákok továbbra is 80 pontot kapnak, a 11-20. helyezésért azonban 50 helyett 40, a 21-30. helyezésért pedig 25 helyett 20 pont jár. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30 helyett 24, az első díjért pedig 15 helyett 12 pont jár a diákoknak. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért 1-3. díjért járó pontszámot is lecsökkentették, 25-ről 20-ra.

OKJ-s szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 30 helyett 24 pont jár, és a sportteljesítmény is kevesebbet ér: a világ- és Európa-bajnoksági 1-3. helyezésért 20 helyett 16 pluszpont, országos bajnoksági 1-3. helyezésért 10 helyett 8. Az olimpián és ifjúsági olimpiai játékokon, sakkolimpián, a paralimpián és a siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma továbbra is 480, illetve 100 pont, vagyis bármelyik alap- vagy mesterszakra bejuthatnak.

Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.

Ponthatárhúzás 2010-ben. Sok múlik a többletpontokon
Stiller Ákos

Hátrányos helyzet: kevesebb pluszpontot kapnak

A hátrányos helyzetűek öt ponttal kevesebbet, 20 pontot kaphatnak: míg 2010-ben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok 25+25 pontot szerezhettek szociális helyzetük miatt, 2011-ben már csak 20+20 ponttal számolhatnak. Ötven helyett 40 pont jár a fogyatékossággal élő – hallás-, látás-, mozgássérült, beszédfogyatékos, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességű – jelentkezőknek, valamint a gyermeket nevelő hallgatóknak. Hány pontot kaphatsz a nyelvvizsgákért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hátrányos helyzet: 25 életévét még nem töltötte be, középfokú tanulmányai idején a család körülményei és szociális helyzetük miatt a jegyző védelembe vett és/vagy középfokú tanulmányai idején rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapott és/vagy középfokú tanulmányai idején rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és/vagy állami gondozott volt

A hátrányos helyzet igazolása: a jelentkezéshez csatolni kellett/kell a jegyző vagy önkormányzat által kiadott határozatot vagy igazolást arról, hogy középfokú tanulmányaid idején rendszeres gyermekvédelmi támogatást vagy kedvezményt kaptál, esetleg védelembe vettek. Az állami gondozottaknak gyámhatóság által kiadott határozatot vagy igazolást kellett bemutatniuk.

Formai követelmények: a jegyző által kiállított igazolást csak akkor fogadja el az Oktatási Hivatal, ha tartalmazza a felvételiző nevét és személyi adatait, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra/rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tényét, idejét, a kiállító önkormányzat megnevezését és az elrendelő határozat számát, a kiállító nevében eljáró személy aláírását és a kiállító pecsétjét.

Halmozottan hátrányos helyzet: hátrányos helyzetű jelentkező, akinek a szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek vagy akit tartós nevelésbe vettek

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.