Felvételi 2011: hány pluszpont jár a hátrányos helyzetért és az OKTV-helyezésért?

Idén is változnak a felvételi pontszámítási szabályok: rosszabbul járnak az OKTV-helyezettek, a sport- és tudományos versenyek győztesei, sőt a hátrányos helyzetű diákok is.

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
Kisebb előnnyel indulnak a felvételi versenyben az OKTV-helyezettek és a szakmai versenyek győztesei: az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első tíz helyén végzett diákok továbbra is 80 pontot kapnak, a 11-20. helyezésért azonban 50 helyett 40, a 21-30. helyezésért pedig 25 helyett 20 pont jár. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30 helyett 24, az első díjért pedig 15 helyett 12 pont jár a diákoknak. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért 1-3. díjért járó pontszámot is lecsökkentették, 25-ről 20-ra.

OKJ-s szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 30 helyett 24 pont jár, és a sportteljesítmény is kevesebbet ér: a világ- és Európa-bajnoksági 1-3. helyezésért 20 helyett 16 pluszpont, országos bajnoksági 1-3. helyezésért 10 helyett 8. Az olimpián és ifjúsági olimpiai játékokon, sakkolimpián, a paralimpián és a siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma továbbra is 480, illetve 100 pont, vagyis bármelyik alap- vagy mesterszakra bejuthatnak.

Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.

Ponthatárhúzás 2010-ben. Sok múlik a többletpontokon
Stiller Ákos

Hátrányos helyzet: kevesebb pluszpontot kapnak

A hátrányos helyzetűek öt ponttal kevesebbet, 20 pontot kaphatnak: míg 2010-ben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok 25+25 pontot szerezhettek szociális helyzetük miatt, 2011-ben már csak 20+20 ponttal számolhatnak. Ötven helyett 40 pont jár a fogyatékossággal élő – hallás-, látás-, mozgássérült, beszédfogyatékos, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességű – jelentkezőknek, valamint a gyermeket nevelő hallgatóknak. Hány pontot kaphatsz a nyelvvizsgákért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hátrányos helyzet: 25 életévét még nem töltötte be, középfokú tanulmányai idején a család körülményei és szociális helyzetük miatt a jegyző védelembe vett és/vagy középfokú tanulmányai idején rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapott és/vagy középfokú tanulmányai idején rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és/vagy állami gondozott volt

A hátrányos helyzet igazolása: a jelentkezéshez csatolni kellett/kell a jegyző vagy önkormányzat által kiadott határozatot vagy igazolást arról, hogy középfokú tanulmányaid idején rendszeres gyermekvédelmi támogatást vagy kedvezményt kaptál, esetleg védelembe vettek. Az állami gondozottaknak gyámhatóság által kiadott határozatot vagy igazolást kellett bemutatniuk.

Formai követelmények: a jegyző által kiállított igazolást csak akkor fogadja el az Oktatási Hivatal, ha tartalmazza a felvételiző nevét és személyi adatait, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra/rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tényét, idejét, a kiállító önkormányzat megnevezését és az elrendelő határozat számát, a kiállító nevében eljáró személy aláírását és a kiállító pecsétjét.

Halmozottan hátrányos helyzet: hátrányos helyzetű jelentkező, akinek a szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek vagy akit tartós nevelésbe vettek

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna