Felvételi 2011: hány pluszpont jár a hátrányos helyzetért és az OKTV-helyezésért?

Idén is változnak a felvételi pontszámítási szabályok: rosszabbul járnak az OKTV-helyezettek, a sport- és tudományos versenyek győztesei, sőt a hátrányos helyzetű diákok is.

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
Kisebb előnnyel indulnak a felvételi versenyben az OKTV-helyezettek és a szakmai versenyek győztesei: az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első tíz helyén végzett diákok továbbra is 80 pontot kapnak, a 11-20. helyezésért azonban 50 helyett 40, a 21-30. helyezésért pedig 25 helyett 20 pont jár. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30 helyett 24, az első díjért pedig 15 helyett 12 pont jár a diákoknak. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért 1-3. díjért járó pontszámot is lecsökkentették, 25-ről 20-ra.

OKJ-s szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 30 helyett 24 pont jár, és a sportteljesítmény is kevesebbet ér: a világ- és Európa-bajnoksági 1-3. helyezésért 20 helyett 16 pluszpont, országos bajnoksági 1-3. helyezésért 10 helyett 8. Az olimpián és ifjúsági olimpiai játékokon, sakkolimpián, a paralimpián és a siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma továbbra is 480, illetve 100 pont, vagyis bármelyik alap- vagy mesterszakra bejuthatnak.

Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki.

Ponthatárhúzás 2010-ben. Sok múlik a többletpontokon
Stiller Ákos

Hátrányos helyzet: kevesebb pluszpontot kapnak

A hátrányos helyzetűek öt ponttal kevesebbet, 20 pontot kaphatnak: míg 2010-ben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok 25+25 pontot szerezhettek szociális helyzetük miatt, 2011-ben már csak 20+20 ponttal számolhatnak. Ötven helyett 40 pont jár a fogyatékossággal élő – hallás-, látás-, mozgássérült, beszédfogyatékos, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességű – jelentkezőknek, valamint a gyermeket nevelő hallgatóknak. Hány pontot kaphatsz a nyelvvizsgákért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hátrányos helyzet: 25 életévét még nem töltötte be, középfokú tanulmányai idején a család körülményei és szociális helyzetük miatt a jegyző védelembe vett és/vagy középfokú tanulmányai idején rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapott és/vagy középfokú tanulmányai idején rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és/vagy állami gondozott volt

A hátrányos helyzet igazolása: a jelentkezéshez csatolni kellett/kell a jegyző vagy önkormányzat által kiadott határozatot vagy igazolást arról, hogy középfokú tanulmányaid idején rendszeres gyermekvédelmi támogatást vagy kedvezményt kaptál, esetleg védelembe vettek. Az állami gondozottaknak gyámhatóság által kiadott határozatot vagy igazolást kellett bemutatniuk.

Formai követelmények: a jegyző által kiállított igazolást csak akkor fogadja el az Oktatási Hivatal, ha tartalmazza a felvételiző nevét és személyi adatait, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra/rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tényét, idejét, a kiállító önkormányzat megnevezését és az elrendelő határozat számát, a kiállító nevében eljáró személy aláírását és a kiállító pecsétjét.

Halmozottan hátrányos helyzet: hátrányos helyzetű jelentkező, akinek a szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek vagy akit tartós nevelésbe vettek

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.