Megállapodást kötött a főváros az ELTE-vel, a BME-vel és a HÖOK-kal

Együttműködési megállapodást köt a fővárosi önkormányzat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával.

  • Eduline

A Fővárosi Közgyűlés a szerdai ülésén egyhangúlag támogatta a megállapodások megkötését. A képviselők által támogatott dokumentum szerint az önkormányzat a jövőben a szakpolitikai kérdések kidolgozásakor támaszkodni kíván az egyetemek szellemi bázisára.

Az ELTE a megállapodás szerint vállalja, hogy megszervez egy "budapesti egyetemi kötődésű tudósokból álló nemzetközi tudományos támogató hálózatot", a Műegyetem pedig kutatói műhelyt hoz létre, amely integrálja a főváros jövőjével kapcsolatos alapkutatásokat és elemzéseket, továbbá részt vesz a közúti és vízi közösségi közlekedési fejlesztési tanulmányok elkészítésében.

Tarlós István példaként említette, hogy a diákok nyáron a fővárosban ismerkedhetnének a közigazgatással. A főpolgármester azt hangoztatta: a fővárosnak büszkének kell lennie az egyetemeire.

Együttműködik a fővárossal az ELTE, a BME és a HÖOK
Fazekas István

A főváros márciusban hasonló együttműködésről számolt be a Magyar Tudományos Akadémiával. Az önkormányzat akkor azt közölte, hogy a főváros vezetése a jövőben támaszkodni fog az Akadémia szellemi bázisára, és javasolja, hogy az intézmény vegyen részt fővárosi szakpolitikai kérdések kidolgozásában.

A közgyűlés arról is döntött szerdán, hogy a főváros együttműködési megállapodást köthet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával. A Tarlós István főpolgármester és Nagy Dávid HÖOK-elnök között kötendő megállapodás értelmében az önkormányzat és az érdek-képviseleti szervezet megegyezik abban, hogy az együttműködésüket érintő tanácskozásokra és rendezvényekre kölcsönösen meghívják egymás képviselőit.

Az önkormányzat vállalja azt is, hogy "a fővárosban működő felsőoktatási intézményekben hallgatókat fokozottan érintő fővárosi rendeletek és az egyetemi ifjúságot érintő egyéb döntések előkészítési folyamatában" kikéri a HÖOK véleményét. A dokumentum értelmében a főváros figyelembe veszi a hallgatók közlekedési szokásait is egyebek mellett a BKV-járatok kialakításakor, valamint a kerékpárutak vonalvezetésének megtervezésénél.

A HÖOK azt vállalja a megállapodásban, hogy az önkormányzat hallgatókat érintő döntéseinek és rendeleteinek meghozatalához szükséges háttérkutatásokban és tanulmányok elkészítésében aktív szerepet vállal, emellett segítséget nyújt a budapesti ifjúsági koncepció megvalósulásához is. Az aláírandó dokumentum értelmében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az egyetemi könyvtárak is szorosabban együttműködnek majd.

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.