A túlélésért küzd a győri Széchenyi István Egyetem

A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) megmaradásának fontosságát és eddig elért eredményeit hangoztatja kedd reggel közzétett stratégiai nyilatkozatában az intézmény rektora, valamint stratégiai és fejlesztési igazgatója.

  • Eduline

Minden olyan adminisztratív jellegű beavatkozás, amely Győr, illetve az észak-dunántúli régió szakember-utánpótlásának biztosítását veszélyezteti, azt a gazdasági lendületet törheti meg, amely a nemzet előtt álló kihívásokra adható egyik legbiztosabb válasz – áll a Szekeres Tamás és Szilasi Péter Tamás által jegyzett dokumentumban.

A túlélésért küzd a Széchenyi István Egyetem?

Az intézmény uniós, állami, városi és vállalkozói partnerek társfinanszírozásában 15 milliárd forint nagyságrendű átfogó fejlesztési programot hajt végre, „hallgatóink kiemelkedő munkaerő-piaci fogadtatása egyértelmű jele annak, hogy a régió gazdasága nagyra értékeli a SZE-Győr képzési tevékenységét”. Fejlesztési pályázataik magas támogatottságát pedig annak bizonyítékaként értékelik, hogy a magyar kormányzat kiemelkedőnek tartja Győr fejlődési potenciálját és nagyra értékeli ebben a Széchenyi Egyetem szerepét, a gazdaság igényeit szolgáló fejlesztési törekvéseit. Speciális mérnökképzést indít a Széchenyi István Egyetem - összefoglalónkat itt olvashatod el.

A Széchenyi István Egyetem "töretlen fejlődése" szoros összhangban van a jelenlegi kormányzat törekvéseivel, az SZE fejlődésének kulcsa azonos a kormányzat által hangoztatott elvekkel - írják az intézmény vezetői. Magas tudományos minőség mellett, az állami forrásokkal tudatosan és takarékosan gazdálkodva olyan szakokon képez jól felkészült, gyakorlati ismeretekkel is rendelkező diplomásokat, akikre a társadalmi, gazdasági környezetnek szüksége van - fogalmaznak.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.