Sem a kormány, sem az oktatási államtitkárság nem gondolkodik tandíjfizetés bevezetésében, Pokorni Zoltán által elmondott, kétségkívül létező lemorzsolódás ellen az államtitkárság álláspontja szerint a megelőzés a leghatékonyabb módszer - közölte az államtitkárság.
Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a TV2 Mokka című műsorában kedden azt mondta, hogy a tandíj nagy mértékben rontja a hozzáférést. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy azoknak a diákoknak, akik nem fejezik be a tanulmányaikat, szerinte utólag meg kellene fizetniük a képzésük költségeit. Ez a diákhitel rendszerén keresztül megoldható - közölte, hozzátéve, hogy a hallgatók 30-40 százaléka hagyja abba tanulmányait, nem szerzi meg diplomáját időre.
Az államtitkárság írásos válasza szerint a kormány nem készül semmiféle tandíj bevezetésére, hozzátéve: köztudomású, hogy 1998-ban a szocialisták által kirótt tandíjat az Orbán-kormány az első intézkedései között törölte el. Amikor pedig a Gyurcsány-kormány fizetőssé akarta tenni a felsőoktatást, akkor a jelenlegi kormánypártok népszavazást szerveztek, így akadályozták meg a hallgatók százezreit ellehetetlenítő intézkedés életbeléptetését.
A felvételi követelmények emelése - nyelvvizsgához, emelt szintű érettségihez kötése - elejét veszi annak a folyamatnak, hogy a felsőoktatási tanulmányok sikeres elvégzéséhez nem elegendő tudással és nem kellő motiváltsággal kerüljön be valaki. Mint írták, tudható, hogy jelentős azoknak a száma, akik a hiányzó nyelvvizsga miatt nem szerzik meg a diplomájukat. A rendszerbe belépéskor kötelező nyelvvizsga ennek a gondnak a tovább-burjánzását is megakadályozza.
Hozzátették, hogy az államtitkárság nem ismeri részleteiben Pokorni Zoltán elgondolását, így a már említett, a tandíjat elutasító alapvetésen kívül csak nagy vonalakban lehet véleményezni. "Az utólagos tandíjbefizetés ötlete új keletű, első hallásra ötletszerű javaslat. Vajon gondolt-e rá a megfogalmazója, hogy ha egy-egy diáknak nem sikerül diplomát szereznie, akkor vélhetőleg nem fog tudni jobban fizető álláshoz jutni, tehát gyakorlatilag nem lesz rá esélye, hogy a diákhitelét, illetve a tandíját visszafizesse?" - tették fel a kérdést.
Az államtitkárság szerint inkább a bejutási követelmények emelésével és a képzésben történő előrehaladás szigorításával lehet biztosítani a diplomaszerzés mostaninál jobb esélyeit.
MTI
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
