Visszaszólt Pokorninak az államtitkár: nem vezetnek be utólagos tandíjat

Sem a kormány, sem az oktatási államtitkárság nem gondolkodik tandíjfizetés bevezetésében, Pokorni Zoltán által elmondott, kétségkívül létező lemorzsolódás ellen az államtitkárság álláspontja szerint a megelőzés a leghatékonyabb módszer - közölte az államtitkárság.

  • Eduline
Pokorni vs Hoffmann
MTI

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a TV2 Mokka című műsorában kedden azt mondta, hogy a tandíj nagy mértékben rontja a hozzáférést. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy azoknak a diákoknak, akik nem fejezik be a tanulmányaikat, szerinte utólag meg kellene fizetniük a képzésük költségeit. Ez a diákhitel rendszerén keresztül megoldható - közölte, hozzátéve, hogy a hallgatók 30-40 százaléka hagyja abba tanulmányait, nem szerzi meg diplomáját időre.

Az államtitkárság írásos válasza szerint a kormány nem készül semmiféle tandíj bevezetésére, hozzátéve: köztudomású, hogy 1998-ban a szocialisták által kirótt tandíjat az Orbán-kormány az első intézkedései között törölte el. Amikor pedig a Gyurcsány-kormány fizetőssé akarta tenni a felsőoktatást, akkor a jelenlegi kormánypártok népszavazást szerveztek, így akadályozták meg a hallgatók százezreit ellehetetlenítő intézkedés életbeléptetését.

A felvételi követelmények emelése - nyelvvizsgához, emelt szintű érettségihez kötése - elejét veszi annak a folyamatnak, hogy a felsőoktatási tanulmányok sikeres elvégzéséhez nem elegendő tudással és nem kellő motiváltsággal kerüljön be valaki. Mint írták, tudható, hogy jelentős azoknak a száma, akik a hiányzó nyelvvizsga miatt nem szerzik meg a diplomájukat. A rendszerbe belépéskor kötelező nyelvvizsga ennek a gondnak a tovább-burjánzását is megakadályozza.

Hozzátették, hogy az államtitkárság nem ismeri részleteiben Pokorni Zoltán elgondolását, így a már említett, a tandíjat elutasító alapvetésen kívül csak nagy vonalakban lehet véleményezni. "Az utólagos tandíjbefizetés ötlete új keletű, első hallásra ötletszerű javaslat. Vajon gondolt-e rá a megfogalmazója, hogy ha egy-egy diáknak nem sikerül diplomát szereznie, akkor vélhetőleg nem fog tudni jobban fizető álláshoz jutni, tehát gyakorlatilag nem lesz rá esélye, hogy a diákhitelét, illetve a tandíját visszafizesse?" - tették fel a kérdést.

Az államtitkárság szerint inkább a bejutási követelmények emelésével és a képzésben történő előrehaladás szigorításával lehet biztosítani a diplomaszerzés mostaninál jobb esélyeit.

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.