Visszaszólt Pokorninak az államtitkár: nem vezetnek be utólagos tandíjat

Sem a kormány, sem az oktatási államtitkárság nem gondolkodik tandíjfizetés bevezetésében, Pokorni Zoltán által elmondott, kétségkívül létező lemorzsolódás ellen az államtitkárság álláspontja szerint a megelőzés a leghatékonyabb módszer - közölte az államtitkárság.

  • Eduline
Pokorni vs Hoffmann
MTI
Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a TV2 Mokka című műsorában kedden azt mondta, hogy a tandíj nagy mértékben rontja a hozzáférést. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy azoknak a diákoknak, akik nem fejezik be a tanulmányaikat, szerinte utólag meg kellene fizetniük a képzésük költségeit. Ez a diákhitel rendszerén keresztül megoldható - közölte, hozzátéve, hogy a hallgatók 30-40 százaléka hagyja abba tanulmányait, nem szerzi meg diplomáját időre.

Az államtitkárság írásos válasza szerint a kormány nem készül semmiféle tandíj bevezetésére, hozzátéve: köztudomású, hogy 1998-ban a szocialisták által kirótt tandíjat az Orbán-kormány az első intézkedései között törölte el. Amikor pedig a Gyurcsány-kormány fizetőssé akarta tenni a felsőoktatást, akkor a jelenlegi kormánypártok népszavazást szerveztek, így akadályozták meg a hallgatók százezreit ellehetetlenítő intézkedés életbeléptetését.

A felvételi követelmények emelése - nyelvvizsgához, emelt szintű érettségihez kötése - elejét veszi annak a folyamatnak, hogy a felsőoktatási tanulmányok sikeres elvégzéséhez nem elegendő tudással és nem kellő motiváltsággal kerüljön be valaki. Mint írták, tudható, hogy jelentős azoknak a száma, akik a hiányzó nyelvvizsga miatt nem szerzik meg a diplomájukat. A rendszerbe belépéskor kötelező nyelvvizsga ennek a gondnak a tovább-burjánzását is megakadályozza.

Hozzátették, hogy az államtitkárság nem ismeri részleteiben Pokorni Zoltán elgondolását, így a már említett, a tandíjat elutasító alapvetésen kívül csak nagy vonalakban lehet véleményezni. "Az utólagos tandíjbefizetés ötlete új keletű, első hallásra ötletszerű javaslat. Vajon gondolt-e rá a megfogalmazója, hogy ha egy-egy diáknak nem sikerül diplomát szereznie, akkor vélhetőleg nem fog tudni jobban fizető álláshoz jutni, tehát gyakorlatilag nem lesz rá esélye, hogy a diákhitelét, illetve a tandíját visszafizesse?" - tették fel a kérdést.

Az államtitkárság szerint inkább a bejutási követelmények emelésével és a képzésben történő előrehaladás szigorításával lehet biztosítani a diplomaszerzés mostaninál jobb esélyeit.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.