A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint meg kell vizsgálni, hogy a felsőoktatásból önhibájukból lemorzsolódó vagy diplomájukat külföldön hasznosító hallgatók hogyan fizessék vissza képzésük költségét a magyar államnak.
Kis Papp László, az FDSZ elnöke szerint vissza kell fizetniük a képzés költségeit azoknak, akik önhibájukból abbahagyják vagy megszakítják tanulmányaikat, vagy diplomájukat külföldön hasznosítják.
Hozzátette: ennek egyik eszköze lehet a diákhitel egyik speciális formája, amelyet Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke vetett fel. Jelezte: a kérdésben mindenképpen egyeztetni szeretnének a fideszes szakpolitikussal. Az utólagos tandíjról további részleteket itt olvashatsz.
Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke a TV2 Mokka című műsorában kedden azt mondta, hogy a tandíj nagy mértékben rontja a hozzáférést. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy azoknak a diákoknak, akik nem fejezik be a tanulmányaikat, szerinte utólag meg kellene fizetniük a képzésük költségeit. Ez a diákhitel rendszerén keresztül megoldható - közölte, hozzátéve, hogy a hallgatók 30-40 százaléka hagyja abba tanulmányait, nem szerzi meg diplomáját időre.
Az oktatási államtitkárság az MTI kérdésére azt közölte, hogy sem a kormány, sem az oktatási államtitkárság nem gondolkodik tandíjfizetés bevezetésében, Pokorni Zoltán által elmondott, kétségkívül létező lemorzsolódás ellen az államtitkárság álláspontja szerint a megelőzés a leghatékonyabb módszer. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint csak felmenő rendszerben, és semmiképpen sem visszamenőleges hatállyal képzelhető el, hogy utólag térítést fizettessenek a lemorzsolódó hallgatókkal. Kis Papp László kitért arra is: azt semmiképp sem tartják támogathatónak, hogy 30 ezerre csökkenjen az államilag támogatott hallgatói keretszám, ez ugyanis számos intézményben igen komoly problémát, oktatói elbocsátásokat idézhetne elő. Az FDSZ hosszú távon, kismértékű, 5 százalékos létszámcsökkentést tud elképzelni - jelezte.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
