FDSZ: a lemorzsolódó egyetemisták fizessék vissza a képzés költségeit

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint meg kell vizsgálni, hogy a felsőoktatásból önhibájukból lemorzsolódó vagy diplomájukat külföldön hasznosító hallgatók hogyan fizessék vissza képzésük költségét a magyar államnak.

  • Eduline

Kis Papp László, az FDSZ elnöke szerint vissza kell fizetniük a képzés költségeit azoknak, akik önhibájukból abbahagyják vagy megszakítják tanulmányaikat, vagy diplomájukat külföldön hasznosítják.

 

Hozzátette: ennek egyik eszköze lehet a diákhitel egyik speciális formája, amelyet Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke vetett fel. Jelezte: a kérdésben mindenképpen egyeztetni szeretnének a fideszes szakpolitikussal. Az utólagos tandíjról további részleteket itt olvashatsz.
Utólagos tandíj - van, akinek tetszik az ötlet, és van, akinek nem
HVG Archvív

Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke a TV2 Mokka című műsorában kedden azt mondta, hogy a tandíj nagy mértékben rontja a hozzáférést. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy azoknak a diákoknak, akik nem fejezik be a tanulmányaikat, szerinte utólag meg kellene fizetniük a képzésük költségeit. Ez a diákhitel rendszerén keresztül megoldható - közölte, hozzátéve, hogy a hallgatók 30-40 százaléka hagyja abba tanulmányait, nem szerzi meg diplomáját időre.

 

Az oktatási államtitkárság az MTI kérdésére azt közölte, hogy sem a kormány, sem az oktatási államtitkárság nem gondolkodik tandíjfizetés bevezetésében, Pokorni Zoltán által elmondott, kétségkívül létező lemorzsolódás ellen az államtitkárság álláspontja szerint a megelőzés a leghatékonyabb módszer. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint csak felmenő rendszerben, és semmiképpen sem visszamenőleges hatállyal képzelhető el, hogy utólag térítést fizettessenek a lemorzsolódó hallgatókkal.

 

Kis Papp László kitért arra is: azt semmiképp sem tartják támogathatónak, hogy 30 ezerre csökkenjen az államilag támogatott hallgatói keretszám, ez ugyanis számos intézményben igen komoly problémát, oktatói elbocsátásokat idézhetne elő. Az FDSZ hosszú távon, kismértékű, 5 százalékos létszámcsökkentést tud elképzelni - jelezte.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.