A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint meg kell vizsgálni, hogy a felsőoktatásból önhibájukból lemorzsolódó vagy diplomájukat külföldön hasznosító hallgatók hogyan fizessék vissza képzésük költségét a magyar államnak.
Kis Papp László, az FDSZ elnöke szerint vissza kell fizetniük a képzés költségeit azoknak, akik önhibájukból abbahagyják vagy megszakítják tanulmányaikat, vagy diplomájukat külföldön hasznosítják.
Hozzátette: ennek egyik eszköze lehet a diákhitel egyik speciális formája, amelyet Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke vetett fel. Jelezte: a kérdésben mindenképpen egyeztetni szeretnének a fideszes szakpolitikussal.
Az utólagos tandíjról további részleteket itt olvashatsz.
Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke a TV2 Mokka című műsorában kedden azt mondta, hogy a tandíj nagy mértékben rontja a hozzáférést. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy azoknak a diákoknak, akik nem fejezik be a tanulmányaikat, szerinte utólag meg kellene fizetniük a képzésük költségeit. Ez a diákhitel rendszerén keresztül megoldható - közölte, hozzátéve, hogy a hallgatók 30-40 százaléka hagyja abba tanulmányait, nem szerzi meg diplomáját időre.
Az oktatási államtitkárság az MTI kérdésére azt közölte, hogy
sem a kormány, sem az oktatási államtitkárság nem gondolkodik tandíjfizetés bevezetésében
, Pokorni Zoltán által elmondott, kétségkívül létező lemorzsolódás ellen az államtitkárság álláspontja szerint a megelőzés a leghatékonyabb módszer.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint csak felmenő rendszerben
, és semmiképpen sem visszamenőleges hatállyal képzelhető el, hogy utólag térítést fizettessenek a lemorzsolódó hallgatókkal.
Kis Papp László kitért arra is: azt semmiképp sem tartják támogathatónak, hogy 30 ezerre csökkenjen az államilag támogatott hallgatói keretszám, ez ugyanis számos intézményben igen komoly problémát, oktatói elbocsátásokat idézhetne elő. Az FDSZ hosszú távon, kismértékű, 5 százalékos létszámcsökkentést tud elképzelni - jelezte.
MTI
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
