A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem látja az állami fenntartású intézmények számát csökkenteni célzó tervezetek mögött az intézmények teljesítőképességét elemző, a gazdasági fejlődés tendenciáit, a munkaerő-piaci igényeket és a demográfiai folyamatokat figyelembe vevő hatástanulmányokat.
A szervezet állásfoglalásában kiemelte: az elmúlt egy év egyeztetései során folyamatosan változott az új felsőoktatási törvény koncepciója. A vitában a HÖOK minden alkalommal a hallgatók érdekeit szolgáló, szakmai érvekkel alátámasztott javaslatokat dolgozott ki.
Az utóbbi hetekben a felsőoktatás intézményi struktúrájának gyökeres átalakításáról szóló, alkalmanként egymásnak is ellentmondó hírek, alapvetően új megvilágításba helyezték a felsőoktatás átalakításához kapcsolódó törvény koncepciójának korábban már megvitatott elemeit is. Amennyiben a magyar gazdaság nehéz helyzete indokolttá teszi a felsőoktatás átalakítását is, a HÖOK azt a felsőoktatás minőségét, hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét javító változtatásokkal tudja elképzelni. Fontosnak tartják továbbá, hogy a felsőoktatásra fordított állami forrásokat a lehető leghatékonyabban és átláthatóan használják fel.
Meglátásuk szerint egy új intézménystruktúra kialakítása csak akkor lehet eredményes, ha megalapozott, világos és átlátható elvek alapján történik, továbbá az a célja, hogy az intézmények közötti és intézményeken belüli párhuzamos képzéseket megszüntesse, és visszaszorítsa a valós munkaerő-piaci és társadalmi igényeket figyelmen kívül hagyó képzéseket.
Mint hangsúlyozzák, a minőségi és gazdaságossági szempontok érvényesítésénél és az intézményi szerkezetátalakításnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a felsőoktatási intézmények a tudományos és a kulturális élet legfontosabb értékhordozói közé tartoznak. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám és az állami fenntartású intézményszám megállapításánál tekintettel kell lenni azon európai uniós vállalásra, amelyek szerint 2020-ban az adott korosztályon belül 40 százalék legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A leginkább megtérülő beruházásnak azt tartják - folytatták, melyet a humán tőke fejlesztésére, vagyis az oktatásra fordítanak, mivel ezáltal jelentősen nő az ország termelékenysége és versenyképessége. Álláspontjuk szerint a költségvetés jelenlegi nehéz helyzetében szükséges intézkedéseket ennek figyelembevételével lehet csak meghatározni.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
