A HÖOK-nak sem tetszik az egyetembezárások terve

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem látja az állami fenntartású intézmények számát csökkenteni célzó tervezetek mögött az intézmények teljesítőképességét elemző, a gazdasági fejlődés tendenciáit, a munkaerő-piaci igényeket és a demográfiai folyamatokat figyelembe vevő hatástanulmányokat.

  • Eduline

A szervezet állásfoglalásában kiemelte: az elmúlt egy év egyeztetései során folyamatosan változott az új felsőoktatási törvény koncepciója. A vitában a HÖOK minden alkalommal a hallgatók érdekeit szolgáló, szakmai érvekkel alátámasztott javaslatokat dolgozott ki.

Az utóbbi hetekben a felsőoktatás intézményi struktúrájának gyökeres átalakításáról szóló, alkalmanként egymásnak is ellentmondó hírek, alapvetően új megvilágításba helyezték a felsőoktatás átalakításához kapcsolódó törvény koncepciójának korábban már megvitatott elemeit is.

Amennyiben a magyar gazdaság nehéz helyzete indokolttá teszi a felsőoktatás átalakítását is, a HÖOK azt a felsőoktatás minőségét, hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét javító változtatásokkal tudja elképzelni. Fontosnak tartják továbbá, hogy a felsőoktatásra fordított állami forrásokat a lehető leghatékonyabban és átláthatóan használják fel.

Corvinus, Óbuda, Győr, Kaposvár - bajban vannak
MTI

Meglátásuk szerint egy új intézménystruktúra kialakítása csak akkor lehet eredményes, ha megalapozott, világos és átlátható elvek alapján történik, továbbá az a célja, hogy az intézmények közötti és intézményeken belüli párhuzamos képzéseket megszüntesse, és visszaszorítsa a valós munkaerő-piaci és társadalmi igényeket figyelmen kívül hagyó képzéseket.

Mint hangsúlyozzák, a minőségi és gazdaságossági szempontok érvényesítésénél és az intézményi szerkezetátalakításnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a felsőoktatási intézmények a tudományos és a kulturális élet legfontosabb értékhordozói közé tartoznak. 

Az államilag finanszírozott hallgatói létszám és az állami fenntartású intézményszám megállapításánál tekintettel kell lenni azon európai uniós vállalásra, amelyek szerint 2020-ban az adott korosztályon belül 40 százalék legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A leginkább megtérülő beruházásnak azt tartják - folytatták, melyet a humán tőke fejlesztésére, vagyis az oktatásra fordítanak, mivel ezáltal jelentősen nő az ország termelékenysége és versenyképessége. Álláspontjuk szerint a költségvetés jelenlegi nehéz helyzetében szükséges intézkedéseket ennek figyelembevételével lehet csak meghatározni.

MTI

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.