MSZP: elhamarkodott átalakítás zilálná szét az egyetemeket

Az MSZP szerint felháborító, hogy amíg a Széll Kálmán Terv magyar változata 285 milliárd forintnyi forrást ígér az oktatással kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra, addig a külföldnek szánt angol változat szerint 88 milliárd forint elvonás sújtja a következő években a felsőoktatást.

  • Eduline
A párt pénteki közleményében azt írta, valóban túl sok az egyetem, átlagos színvonaluk nemzetközi összehasonlításban alacsony. Most azonban egy "ötletszerű, szakemberekkel nem egyeztetett, minden objektív koncepciót nélkülöző, elhamarkodott átalakítás zilálná szét" a meglévő intézményeket, jelentős teljesítménycsökkenést okozva.

Úgy vélték, semmilyen elgondolást nem hoztak az átalakításról nyilvánosságra, ehelyett egy lista lesz, amely azt "sejteti", hogy a döntés alapja nem szakpolitikai, hanem ideológiai, hatalomtechnikai és pártpolitikai lesz. Különösen hibásnak tartják az államilag támogatott hallgatólétszám jelenlegi évi 56 ezer főről 40 ezerre, majd 30 ezerre történő csökkentését.

Az, amit az Orbán-kormány tervez, az ország érdekeinek elárulása, a tudás, a civilizált világ értékeinek semmibevétele. A rombolás helyett nemzeti felsőoktatási stratégiát, annak széleskörű, demokratikus megvitatását, majd megvalósítását követeljük! - olvasható az MSZP közleményében.

A felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt múlt szerdán, arra hivatkozva, hogy birtokába került egy erről szóló koncepció. E szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A Nemzeti Erőforrás Minisztérium aznap azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.