A művészeti egyetemek rektorainak sem tetszik az összevonás terve

Batta András, aki egyben a Művészeti Egyetemek Rektori Székének (MERSZ) soros elnöke is, meggyőződése, hogy a magyar felsőoktatás és kultúra jobban jár a művészeti műhelyek autonómiájának megtartásával. A jövő héten egyébként találkoznak az öt érintett intézmény rektorai, a MERSZ tagjai.

Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora az MTI kérdése elmondta, csak a sajtóból értesült arról, hogy összevonnák a művészeti egyetemeket. "A szaktárca eddig nem közölt részleteket, fél éve ugyan elhangzott, hogy ami jól működik, abba nem kell belepiszkálni, de takarékosságra hivatkozva dönthetnek másképp is az illetékesek" - jegyezte meg. Hozzátéve: 2002-ben már volt hasonló gondolat, de kiderült, hogy ez a lépés nem hozna semmiféle megtakarítást.

A Zeneakadémia épülete. A rektorok szerint nem lehet összevonni a művészeti egyetemeket

Az MKE azon kevés egyetemek közé tartozik, amelyik gazdaságilag is rendben van, pedig 157 millió forintot vontak el tőlük. Az MKE nem fizetős intézmény, kilencszeres a túljelentkezés, de négy fázisos a felvételi, és a fölvettek már valamilyen előképzettséggel rendelkeznek. Remélik, a 140 éves intézmény önálló marad, mert a képzőművészet autonóm műfaj, az egyetem a képzés egyetlen helye - hangsúlyozta a rektor.

Ascher Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora az MTI-nek úgy fogalmazott: az összevonásról konkrétumokat nem tud, a részletekről még senki nem tájékoztatta. Megjegyezte: az elgondolás nem új, például Finnországban is történt a közelmúltban hasonló átalakítás. Hozzátette: minden azon múlik, hogy az összevonás valójában mit jelent.

Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektor-helyettese nem találja reális elképzelésnek az integrációt. Nincs hitelt érdemlő értesülése, abban bízik, ha valamiféle racionalizálásra sor kerül, azt alaposan átgondolják. "Nem vetélkedhetünk egymással, abban, hogy spicc-cipőre, márványra vagy kottára legyen pénz. Nem lehet a 10 éves balett növendéket a 30 éves szobrász hallgatóval egy kollégiumba zárni."

Az egyetemmé válás előtt álló főiskolától 112 millió forintot zároltak, nehezen élnek, 6 éve nem emeltek fizetést. "Nincs adósságunk, további megszorítást nem lennénk képesek elviselni, jó hírű képzésünk fejlesztése megrekedne" - emelte ki Szakály György, akit nemrég a főiskola szenátusa rektori posztra jelölt.

„A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vezetősége jelenleg várakozó állásponton van a hivatalos, részletes információkig" – közölte az intézmény kommunikációs igazgatója pénteken az MTI-vel, hozzátéve: nem akarnak találgatásokba bocsátkozni.

Batta András, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba küldött levelében külön felhívja a figyelmet: "...a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) sajátos helyzetét hangsúlyozom, s az ebből következő alternatív megoldás megfontolását vetem fel."

Az intézmény hungaricum, egyben nemzetközi érték is. Alapítója, egykori és mai világhírű növendékei révén a nemzetközi zenei élet utánpótlásának egyik legjelentősebb európai fellegváraként tartják számon.

"Ezt erősíti meg az Európai Unió által 90 százalékban finanszírozott, jelenleg futó, és a következő két évben óriási sikerrel kecsegtető, mintegy 11 milliárd forintos fejlesztési-építkezési projekt, mellyel a magyar állam erkölcsi és jogi kötelezettséget vállalt. A projekt sokatmondó címe: "Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai zenei felsőoktatás megújuló központja Budapesten" - emeli ki a rektor.

Batta András rámutatott: országos érdek, hogy a Liszt Akadémia kapjon egy sajátos, a nemzeti intézmények rangjának megfelelő státuszt, amely tekintettel van a képzés és a kulturális szolgáltatás kettősségére, az intézmény kivételes hagyományaira, művészeti műhely-jellegére, az egyetemekétől eltérő, de nem kevésbé minőségi értékeire.

MTI