A Kaposvári Egyetem vezetése semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a felsőoktatás átszervezéséről szóló koncepcióról, arról csak sajtóhírekből értesült - közölte az MTI érdeklődésére szerdán az intézmény sajtószóvivője. Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere leszögezte: "a városban és a térségben is létfontosságú az egyetem megléte az új munkahelyek létesítése szempontjából".
Az origo.hu birtokába került felsőoktatási koncepció szerint - melyről a hírportál közlése szerint az oktatási államtitkár már egyetemi vezetőkkel is egyeztetett - a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola).
Lévai András, a Kaposvári Egyetem sajtószóvivője közölte: tudomásuk van arról, hogy az oktatási tárca államtitkára egyeztetett a kiemelt egyetemekkel, "a kaposvári nem volt köztük". Hozzátette: ennek ellenére folytatják a háttértárgyalásokat a Kaposvári Egyetem önállóságának megmaradásáért.
Szita Károly az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: reméli, hogy egy nem végleges változat került most a rektorok elé, mert az ebben a formájában sok kárt okoz. A polgármester úgy véli: az érhető, hogy a kormányzat csökkenteni kívánja az államilag támogatott hallgatói létszámot, az azonban, ha ez a vidéki egyetemi városok rovására történik, elhibázott lépés lenne.
"Ami Budapesten észrevétlen marad, az egy kisebb vidéki egyetemi város számára a jövő gátja lenne" - írta. A 2000 januárja óta létező Kaposvári Egyetemen 10 milliárd forintos fejlesztés valósult meg, s emellett a végzősök társadalmi hasznossága is megkérdőjelezhetetlen, hiszen 92 százalékuk azonnal munkába áll - hangsúlyozta Kaposvár polgármestere. Az origo.hu úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne. A tíz mostani állami főiskolából négy maradhatna a tervek szerint: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem, illetve főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe.MTIKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
