A Kapovári Egyetem rektora sem tudott a felsőoktatási tervekről

A Kaposvári Egyetem vezetése semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a felsőoktatás átszervezéséről szóló koncepcióról, arról csak sajtóhírekből értesült - közölte az MTI érdeklődésére szerdán az intézmény sajtószóvivője. Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere leszögezte: "a városban és a térségben is létfontosságú az egyetem megléte az új munkahelyek létesítése szempontjából".

  • Eduline

Az origo.hu birtokába került felsőoktatási koncepció szerint - melyről a hírportál közlése szerint az oktatási államtitkár már egyetemi vezetőkkel is egyeztetett - a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola).

 

Lévai András, a Kaposvári Egyetem sajtószóvivője közölte: tudomásuk van arról, hogy az oktatási tárca államtitkára egyeztetett a kiemelt egyetemekkel, "a kaposvári nem volt köztük". Hozzátette: ennek ellenére folytatják a háttértárgyalásokat a Kaposvári Egyetem önállóságának megmaradásáért.
A Kaposvári Egyetem épülete - megszüntetik?

Szita Károly az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: reméli, hogy egy nem végleges változat került most a rektorok elé, mert az ebben a formájában sok kárt okoz. A polgármester úgy véli: az érhető, hogy a kormányzat csökkenteni kívánja az államilag támogatott hallgatói létszámot, az azonban, ha ez a vidéki egyetemi városok rovására történik, elhibázott lépés lenne.

 

"Ami Budapesten észrevétlen marad, az egy kisebb vidéki egyetemi város számára a jövő gátja lenne" - írta. A 2000 januárja óta létező Kaposvári Egyetemen 10 milliárd forintos fejlesztés valósult meg, s emellett a végzősök társadalmi hasznossága is megkérdőjelezhetetlen, hiszen 92 százalékuk azonnal munkába áll - hangsúlyozta Kaposvár polgármestere.

 

Az origo.hu úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne.

 

A tíz mostani állami főiskolából négy maradhatna a tervek szerint: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem, illetve főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe.

MTI 
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.