Gyurcsány: politikai fejszével vágják derékba a felsőoktatást

Gyurcsány Ferenc szerint a magyar felsőoktatás derékba törése és évente több tízezer, gimnáziumot végzett ember életének kettétörése lenne az állami felsőoktatási intézmények, valamint az állami finanszírozásban tanuló egyetemi hallgatók létszámának felére csökkentése.

  • Eduline

"A javaslat minden bizonnyal szakmai hozzá nem értésről és politikai felelőtlenségről árulkodik" - jelentette ki a volt kormányfő szerdán Pécsen, a "Merre tovább Magyarország, merre tovább baloldal?" című előadását megelőző sajtótájékoztatón.

Hozzátette: az egész világ arról szól, hogy egyre több fiatalnak teremtsünk lehetőséget a tanulásra. "Az utóbbi években valamennyi korosztálynak majdnem minden második tagja bejuthatott a felsőoktatásba. Ez érték. Ha a felsőoktatást át kell alakítani, azt nem lehet nagy politikai fejszét használva derékba vágni" - mondta.

A szocialista politikus úgy vélte, hogy még felvetni is abszurd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem megszüntetését, azt "senki sem gondolhatja komolyan". "Ilyet leírni, ilyenről konzultálni, erről beszélni, ez több mint bűn, ahogy mondani szokták, hiba" - hangsúlyozta. Megjegyezte, azok az intézkedések, amelyekkel korábbi szocialista kormányok próbálták "terelni" a felsőoktatást, gyenge simogatásnak tűnnek ezen javaslathoz képest"

Gyurcsány Ferenc szavai szerint a tervezett intézkedés beleillik abba a körbe, melyben a kormány minden valamennyire tőle független intézménynek, szervezetnek csorbítani kívánja a szabadságát. "Igaz ez a Költségvetési Tanácsra, az Alkotmánybíróságra, a bírói testületre, most úgy tűnik, a felsőoktatáson a sor" - mondta. A volt miniszterelnök úgy vélte, ez egy rossz irány, de a magyar családoknak, a mostani gimnazistáknak semmi okuk, hogy ebbe beletörődjenek.

Az origo.hu birtokába került felsőoktatási koncepció szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál azt írta, felszámolnák a felsőoktatási helyek közel felét, néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát, több felsőoktatási intézmény támogatásából teljesen kivonulna az állam. A Budapesti Corvinus Egyetem megszüntetésének tervéről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.