Gyurcsány Ferenc szerint a magyar felsőoktatás derékba törése és évente több tízezer, gimnáziumot végzett ember életének kettétörése lenne az állami felsőoktatási intézmények, valamint az állami finanszírozásban tanuló egyetemi hallgatók létszámának felére csökkentése.
"A javaslat minden bizonnyal szakmai hozzá nem értésről és politikai felelőtlenségről árulkodik" - jelentette ki a volt kormányfő szerdán Pécsen, a "Merre tovább Magyarország, merre tovább baloldal?" című előadását megelőző sajtótájékoztatón.
Hozzátette: az egész világ arról szól, hogy egyre több fiatalnak teremtsünk lehetőséget a tanulásra. "Az utóbbi években valamennyi korosztálynak majdnem minden második tagja bejuthatott a felsőoktatásba. Ez érték. Ha a felsőoktatást át kell alakítani, azt nem lehet nagy politikai fejszét használva derékba vágni" - mondta. A szocialista politikus úgy vélte, hogy még felvetni is abszurd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem megszüntetését, azt "senki sem gondolhatja komolyan". "Ilyet leírni, ilyenről konzultálni, erről beszélni, ez több mint bűn, ahogy mondani szokták, hiba" - hangsúlyozta. Megjegyezte, azok az intézkedések, amelyekkel korábbi szocialista kormányok próbálták "terelni" a felsőoktatást, gyenge simogatásnak tűnnek ezen javaslathoz képest" Gyurcsány Ferenc szavai szerint a tervezett intézkedés beleillik abba a körbe, melyben a kormány minden valamennyire tőle független intézménynek, szervezetnek csorbítani kívánja a szabadságát. "Igaz ez a Költségvetési Tanácsra, az Alkotmánybíróságra, a bírói testületre, most úgy tűnik, a felsőoktatáson a sor" - mondta. A volt miniszterelnök úgy vélte, ez egy rossz irány, de a magyar családoknak, a mostani gimnazistáknak semmi okuk, hogy ebbe beletörődjenek. Az origo.hu birtokába került felsőoktatási koncepció szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál azt írta, felszámolnák a felsőoktatási helyek közel felét, néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát, több felsőoktatási intézmény támogatásából teljesen kivonulna az állam. A Budapesti Corvinus Egyetem megszüntetésének tervéről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
