Beadta a derekát Hoffmann: jövőre már csak 40 ezren juthatnak be az egyetemre

Még a héten benyújtja a kormánynak az átdolgozott felsőoktatási törvénykoncepciót az oktatási államtitkárság. A tervek szerint jövőre 40 ezerre csökkenhet az államilag finanszírozott hallgatói keretszám.

  • Eduline
Az MTI az államtitkárságon úgy értesült, hogy a korábban vitás pontokat a szakemberek átdolgozták. A felvehető államilag finanszírozható hallgatói létszámot évről évre csökkennek majd. Ebben a kérdésben nem volt egyetértés a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) és a nemzetgazdasági tárca között.

Az április 6-i keltezésű dokumentum szerint a Nefmi javaslata arról szólt, hogy a mindenkori érettségiző korosztály 35 százaléka kerüljön államilag finanszírozott helyre felvételre, és eszerint a keretszám 2012-ben körülbelül 40 ezer, 2013-ban 39.500, 2014-ben 36 ezer, 2016-ban pedig 34 ezer fő lett volna. A gazdasági tárca azt indítványozta, hogy az államilag finanszírozott felvételi keretszám 2012-ben 40 ezer, 2013-ban 35 ezer, míg 2014-re már csak 30 ezer legyen. Az MTI információi szerint végül ez utóbbi változat kerül bele várhatóan a koncepcióba.

Kevesebb elsőéves lesz jövőre az egyetemeken és főiskolákon
Horváth Szabolcs

Már idén is csökkent a felsőoktatásba felvehető, államilag finanszírozott hallgatók száma 56 ezerről 53 450-re; míg mesterképzésben ugyanannyian, 19 600-an tanulhatnak majd. A költségtérítéses képzéseknél az államtitkárság nem fogja javasolni a keretszámok csökkentését. A gazdasági tárca azt javasolta, hogy a költségtérítéses létszámkeretet 50 százalékkal kellene csökkenteni. Az idei keretszámcsökkentésről, a képzési területekre felvehető hallgatók számáról bővebben itt olvashatsz.

A tervek szerint az állam a magán felsőoktatási intézményekről támogatóként teljesen kivonul, és a jövőben csak az általa rendelt szolgáltatásokat finanszírozza majd.

MTI

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.