Beadta a derekát Hoffmann: jövőre már csak 40 ezren juthatnak be az egyetemre

Még a héten benyújtja a kormánynak az átdolgozott felsőoktatási törvénykoncepciót az oktatási államtitkárság. A tervek szerint jövőre 40 ezerre csökkenhet az államilag finanszírozott hallgatói keretszám.

  • Eduline
Az MTI az államtitkárságon úgy értesült, hogy a korábban vitás pontokat a szakemberek átdolgozták. A felvehető államilag finanszírozható hallgatói létszámot évről évre csökkennek majd. Ebben a kérdésben nem volt egyetértés a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) és a nemzetgazdasági tárca között.

Az április 6-i keltezésű dokumentum szerint a Nefmi javaslata arról szólt, hogy a mindenkori érettségiző korosztály 35 százaléka kerüljön államilag finanszírozott helyre felvételre, és eszerint a keretszám 2012-ben körülbelül 40 ezer, 2013-ban 39.500, 2014-ben 36 ezer, 2016-ban pedig 34 ezer fő lett volna. A gazdasági tárca azt indítványozta, hogy az államilag finanszírozott felvételi keretszám 2012-ben 40 ezer, 2013-ban 35 ezer, míg 2014-re már csak 30 ezer legyen. Az MTI információi szerint végül ez utóbbi változat kerül bele várhatóan a koncepcióba.

Kevesebb elsőéves lesz jövőre az egyetemeken és főiskolákon
Horváth Szabolcs

Már idén is csökkent a felsőoktatásba felvehető, államilag finanszírozott hallgatók száma 56 ezerről 53 450-re; míg mesterképzésben ugyanannyian, 19 600-an tanulhatnak majd. A költségtérítéses képzéseknél az államtitkárság nem fogja javasolni a keretszámok csökkentését. A gazdasági tárca azt javasolta, hogy a költségtérítéses létszámkeretet 50 százalékkal kellene csökkenteni. Az idei keretszámcsökkentésről, a képzési területekre felvehető hallgatók számáról bővebben itt olvashatsz.

A tervek szerint az állam a magán felsőoktatási intézményekről támogatóként teljesen kivonul, és a jövőben csak az általa rendelt szolgáltatásokat finanszírozza majd.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.