Előrehozott, ismétlő, javító: ki milyen érettségire jelentkezhet?

Hogyan javíthat az érdemjegyén az, aki nem elégedett az előrehozott vizsga eredményével? Ki ismételheti meg az érettségit, és mi a különbség a pótló- és a javítóvizsga között? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a különböző vizsgatípusokról.

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
A kétszintű érettségi bevezetése óta hét vizsgafajta létezik, a rendes, a pótló- és a javítóvizsgák mellett – amelyek már a 2005 előtti rendszerben is szerepeltek – bevezették az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő és az ismétlővizsgát. A „normál” érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után - az első alkalommal - ingyenesen tett érettségi. Ha egy diák a középiskola négy éve alatt egy tárgyból sem vesz részt előrehozott vizsgán, akkor a rendes érettségin négy kötelező – magyar, történelem, matematika, idegen nyelv – és egy választott tantárgyból kell vizsgáznia. A következő években mégsem teszik kötelezővé a természettudományos érettségit. Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Pótló érettségi: csak végszükség  esetén

Aki rendkívüli ok, például betegség vagy baleset miatt nem tud elmenni az érettségire, nem marad le semmiről, pótlóérettségin adhat számot a tudásáról. Az érettségiről meglógó diákok ezzel szemben kizárólag javítóvizsgát tehetnek, ahogy azok is, akik egyest kaptak a teljesítményükre.

Pótló, rendes, előrehozott, szintemelő, ismétlő - van választék

A javítóérettségin minden vizsgarészt meg kell ismételni - függetlenül attól, hogy a diák az írásbelin és a szóbelin hány pontot ért el. Az érettségi vizsgaszabályzat értelmében javítóvizsgát csak az érettségit követő vizsgaidőszakban lehet tenni, tehát annak, aki megbukik, legalább fél évet kell várnia, hogy kijavítsa az elégtelent. Igaz, fizetnie a második próbálkozásért sem kell.

Az őszi érettségi „sztárja”

Közép- vagy emelt szintű előrehozott érettségi vizsgát azok tehetnek, akik egy tantárgyból már az utolsó év előtt teljesítik a középiskolai követelményeket – például földrajzból már a tizedik évfolyam végén befejezik a tananyagot. A vizsga után a tanulók nem érettségi bizonyítványt kapnak, hanem egy törzslapkivonatot, amely a vizsga szintjét, érdemjegyét és százalékos eredményét tartalmazza. A hivatalos bizonyítványt csak a rendes érettségi után osztják ki, az előrehozott vizsga eredménye is ekkor kerül be a bizonyítványba.

Ha valaki megbukik egy kötelező érettségi tárgy előrehozott vizsgáján, javítóvizsgán kell részt vennie – erre nem kell várnia a 12. év végéig, a bizonyítványba pedig a javítóvizsga jegye kerül be. Ha nem kötelező vizsgatárgyról van szó, a tanuló maga dönt, hogy javítóvizsgát tesz-e, vagy inkább választ egy másik tárgyat. Ha középszinten tesz előrehozott vizsgát egy tantárgyból, és nem elégedett az eredménnyel, akkor még a tanulmányai befejezése előtt jelentkezhet szintemelő vizsgára. Ebben az esetben a diák dönt, hogy a két eredmény közül melyik kerüljön be az érettségi bizonyítványba. Az oktatási államtitkárság megszüntetné az előrehozott érettségit - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Aáry-Tamás Lajos oktatási biztoshoz egy szülő azzal a kérdéssel fordult, hogy miért nem állították ki a bizonyítványt gyermekének, aki minden tárgyból leérettségizett, kivéve egyet, amelyből nem engedték vizsgázni, mert az év végi érdemjegye elégtelen lett. Az oktatási jogok biztosa azt válaszolta, hogy a tanuló azért nem kapott érettségi bizonyítványt, mert nem teljesítette a középiskola tanulmányi követelményeit, így az a négy vizsga, amit letett, előrehozott érettséginek minősül.

Kiegészítő vizsgát azok tehetnek, akik a középiskolában egy adott tárgyból nem érettségiztek, ám be szeretnének kerülni olyan alap- vagy osztatlan szakra, amelyen elvárás a szaktárgyi érettségi. Ezért a vizsgáért már fizetni kell, viszont annak semmilyen következménye nincs, ha a vizsgázó meggondolja magát, és mégsem megy el az írásbelire vagy a szóbelire.

Ismétlővizsgára szintén azok jelentkezhetnek, akiknek már van érettségijük, viszont nem elégedettek annak eredményével, és ugyanazon a szinten – vagy ha emelt szinten vizsgáztak, akkor akár középszinten – szeretnék javítani érdemjegyeiket.

Az Oktatási Hivatalhoz érkezett az a kérdés, hogy mi történik, ha az ismétlővizsga eredménye gyengébb, mint az eredetié. Az OH válasza szerint az eredeti érettségi bizonyítványban nem írják át az eredményt, az új jegyről a vizsgázó külön tanúsítványt kap.

eduline
Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.