Előrehozott, ismétlő, javító: ki milyen érettségire jelentkezhet?

Hogyan javíthat az érdemjegyén az, aki nem elégedett az előrehozott vizsga eredményével? Ki ismételheti meg az érettségit, és mi a különbség a pótló- és a javítóvizsga között? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a különböző vizsgatípusokról.

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
A kétszintű érettségi bevezetése óta hét vizsgafajta létezik, a rendes, a pótló- és a javítóvizsgák mellett – amelyek már a 2005 előtti rendszerben is szerepeltek – bevezették az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő és az ismétlővizsgát. A „normál” érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után - az első alkalommal - ingyenesen tett érettségi. Ha egy diák a középiskola négy éve alatt egy tárgyból sem vesz részt előrehozott vizsgán, akkor a rendes érettségin négy kötelező – magyar, történelem, matematika, idegen nyelv – és egy választott tantárgyból kell vizsgáznia. A következő években mégsem teszik kötelezővé a természettudományos érettségit. Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Pótló érettségi: csak végszükség  esetén

Aki rendkívüli ok, például betegség vagy baleset miatt nem tud elmenni az érettségire, nem marad le semmiről, pótlóérettségin adhat számot a tudásáról. Az érettségiről meglógó diákok ezzel szemben kizárólag javítóvizsgát tehetnek, ahogy azok is, akik egyest kaptak a teljesítményükre.

Pótló, rendes, előrehozott, szintemelő, ismétlő - van választék

A javítóérettségin minden vizsgarészt meg kell ismételni - függetlenül attól, hogy a diák az írásbelin és a szóbelin hány pontot ért el. Az érettségi vizsgaszabályzat értelmében javítóvizsgát csak az érettségit követő vizsgaidőszakban lehet tenni, tehát annak, aki megbukik, legalább fél évet kell várnia, hogy kijavítsa az elégtelent. Igaz, fizetnie a második próbálkozásért sem kell.

Az őszi érettségi „sztárja”

Közép- vagy emelt szintű előrehozott érettségi vizsgát azok tehetnek, akik egy tantárgyból már az utolsó év előtt teljesítik a középiskolai követelményeket – például földrajzból már a tizedik évfolyam végén befejezik a tananyagot. A vizsga után a tanulók nem érettségi bizonyítványt kapnak, hanem egy törzslapkivonatot, amely a vizsga szintjét, érdemjegyét és százalékos eredményét tartalmazza. A hivatalos bizonyítványt csak a rendes érettségi után osztják ki, az előrehozott vizsga eredménye is ekkor kerül be a bizonyítványba.

Ha valaki megbukik egy kötelező érettségi tárgy előrehozott vizsgáján, javítóvizsgán kell részt vennie – erre nem kell várnia a 12. év végéig, a bizonyítványba pedig a javítóvizsga jegye kerül be. Ha nem kötelező vizsgatárgyról van szó, a tanuló maga dönt, hogy javítóvizsgát tesz-e, vagy inkább választ egy másik tárgyat. Ha középszinten tesz előrehozott vizsgát egy tantárgyból, és nem elégedett az eredménnyel, akkor még a tanulmányai befejezése előtt jelentkezhet szintemelő vizsgára. Ebben az esetben a diák dönt, hogy a két eredmény közül melyik kerüljön be az érettségi bizonyítványba. Az oktatási államtitkárság megszüntetné az előrehozott érettségit - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Aáry-Tamás Lajos oktatási biztoshoz egy szülő azzal a kérdéssel fordult, hogy miért nem állították ki a bizonyítványt gyermekének, aki minden tárgyból leérettségizett, kivéve egyet, amelyből nem engedték vizsgázni, mert az év végi érdemjegye elégtelen lett. Az oktatási jogok biztosa azt válaszolta, hogy a tanuló azért nem kapott érettségi bizonyítványt, mert nem teljesítette a középiskola tanulmányi követelményeit, így az a négy vizsga, amit letett, előrehozott érettséginek minősül.

Kiegészítő vizsgát azok tehetnek, akik a középiskolában egy adott tárgyból nem érettségiztek, ám be szeretnének kerülni olyan alap- vagy osztatlan szakra, amelyen elvárás a szaktárgyi érettségi. Ezért a vizsgáért már fizetni kell, viszont annak semmilyen következménye nincs, ha a vizsgázó meggondolja magát, és mégsem megy el az írásbelire vagy a szóbelire.

Ismétlővizsgára szintén azok jelentkezhetnek, akiknek már van érettségijük, viszont nem elégedettek annak eredményével, és ugyanazon a szinten – vagy ha emelt szinten vizsgáztak, akkor akár középszinten – szeretnék javítani érdemjegyeiket.

Az Oktatási Hivatalhoz érkezett az a kérdés, hogy mi történik, ha az ismétlővizsga eredménye gyengébb, mint az eredetié. Az OH válasza szerint az eredeti érettségi bizonyítványban nem írják át az eredményt, az új jegyről a vizsgázó külön tanúsítványt kap.

eduline
Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Havi legalább félmilliós fizetésért nyílt pályázaton keresi a minisztérium azokat a vezetőket, akik levezénylik a kekvák megszüntetését

Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.