Előrehozott, ismétlő, javító: ki milyen érettségire jelentkezhet?

Hogyan javíthat az érdemjegyén az, aki nem elégedett az előrehozott vizsga eredményével? Ki ismételheti meg az érettségit, és mi a különbség a pótló- és a javítóvizsga között? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a különböző vizsgatípusokról.

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
A kétszintű érettségi bevezetése óta hét vizsgafajta létezik, a rendes, a pótló- és a javítóvizsgák mellett – amelyek már a 2005 előtti rendszerben is szerepeltek – bevezették az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő és az ismétlővizsgát. A „normál” érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után - az első alkalommal - ingyenesen tett érettségi. Ha egy diák a középiskola négy éve alatt egy tárgyból sem vesz részt előrehozott vizsgán, akkor a rendes érettségin négy kötelező – magyar, történelem, matematika, idegen nyelv – és egy választott tantárgyból kell vizsgáznia. A következő években mégsem teszik kötelezővé a természettudományos érettségit. Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Pótló érettségi: csak végszükség  esetén

Aki rendkívüli ok, például betegség vagy baleset miatt nem tud elmenni az érettségire, nem marad le semmiről, pótlóérettségin adhat számot a tudásáról. Az érettségiről meglógó diákok ezzel szemben kizárólag javítóvizsgát tehetnek, ahogy azok is, akik egyest kaptak a teljesítményükre.

Pótló, rendes, előrehozott, szintemelő, ismétlő - van választék

A javítóérettségin minden vizsgarészt meg kell ismételni - függetlenül attól, hogy a diák az írásbelin és a szóbelin hány pontot ért el. Az érettségi vizsgaszabályzat értelmében javítóvizsgát csak az érettségit követő vizsgaidőszakban lehet tenni, tehát annak, aki megbukik, legalább fél évet kell várnia, hogy kijavítsa az elégtelent. Igaz, fizetnie a második próbálkozásért sem kell.

Az őszi érettségi „sztárja”

Közép- vagy emelt szintű előrehozott érettségi vizsgát azok tehetnek, akik egy tantárgyból már az utolsó év előtt teljesítik a középiskolai követelményeket – például földrajzból már a tizedik évfolyam végén befejezik a tananyagot. A vizsga után a tanulók nem érettségi bizonyítványt kapnak, hanem egy törzslapkivonatot, amely a vizsga szintjét, érdemjegyét és százalékos eredményét tartalmazza. A hivatalos bizonyítványt csak a rendes érettségi után osztják ki, az előrehozott vizsga eredménye is ekkor kerül be a bizonyítványba.

Ha valaki megbukik egy kötelező érettségi tárgy előrehozott vizsgáján, javítóvizsgán kell részt vennie – erre nem kell várnia a 12. év végéig, a bizonyítványba pedig a javítóvizsga jegye kerül be. Ha nem kötelező vizsgatárgyról van szó, a tanuló maga dönt, hogy javítóvizsgát tesz-e, vagy inkább választ egy másik tárgyat. Ha középszinten tesz előrehozott vizsgát egy tantárgyból, és nem elégedett az eredménnyel, akkor még a tanulmányai befejezése előtt jelentkezhet szintemelő vizsgára. Ebben az esetben a diák dönt, hogy a két eredmény közül melyik kerüljön be az érettségi bizonyítványba. Az oktatási államtitkárság megszüntetné az előrehozott érettségit - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Aáry-Tamás Lajos oktatási biztoshoz egy szülő azzal a kérdéssel fordult, hogy miért nem állították ki a bizonyítványt gyermekének, aki minden tárgyból leérettségizett, kivéve egyet, amelyből nem engedték vizsgázni, mert az év végi érdemjegye elégtelen lett. Az oktatási jogok biztosa azt válaszolta, hogy a tanuló azért nem kapott érettségi bizonyítványt, mert nem teljesítette a középiskola tanulmányi követelményeit, így az a négy vizsga, amit letett, előrehozott érettséginek minősül.

Kiegészítő vizsgát azok tehetnek, akik a középiskolában egy adott tárgyból nem érettségiztek, ám be szeretnének kerülni olyan alap- vagy osztatlan szakra, amelyen elvárás a szaktárgyi érettségi. Ezért a vizsgáért már fizetni kell, viszont annak semmilyen következménye nincs, ha a vizsgázó meggondolja magát, és mégsem megy el az írásbelire vagy a szóbelire.

Ismétlővizsgára szintén azok jelentkezhetnek, akiknek már van érettségijük, viszont nem elégedettek annak eredményével, és ugyanazon a szinten – vagy ha emelt szinten vizsgáztak, akkor akár középszinten – szeretnék javítani érdemjegyeiket.

Az Oktatási Hivatalhoz érkezett az a kérdés, hogy mi történik, ha az ismétlővizsga eredménye gyengébb, mint az eredetié. Az OH válasza szerint az eredeti érettségi bizonyítványban nem írják át az eredményt, az új jegyről a vizsgázó külön tanúsítványt kap.

eduline
Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?