Hogyan javíthat az érdemjegyén az, aki nem elégedett az előrehozott vizsga eredményével? Ki ismételheti meg az érettségit, és mi a különbség a pótló- és a javítóvizsga között? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a különböző vizsgatípusokról.
| Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! |
A kétszintű érettségi bevezetése óta hét vizsgafajta létezik, a rendes, a pótló- és a javítóvizsgák mellett – amelyek már a 2005 előtti rendszerben is szerepeltek – bevezették az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő és az ismétlővizsgát. A „normál” érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után - az első alkalommal - ingyenesen tett érettségi. Ha egy diák a középiskola négy éve alatt egy tárgyból sem vesz részt előrehozott vizsgán, akkor a rendes érettségin négy kötelező – magyar, történelem, matematika, idegen nyelv – és egy választott tantárgyból kell vizsgáznia.
A következő években mégsem teszik kötelezővé a természettudományos érettségit. Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Pótló érettségi: csak végszükség esetén
Aki rendkívüli ok, például betegség vagy baleset miatt nem tud elmenni az érettségire, nem marad le semmiről, pótlóérettségin adhat számot a tudásáról. Az érettségiről meglógó diákok ezzel szemben kizárólag javítóvizsgát tehetnek, ahogy azok is, akik egyest kaptak a teljesítményükre.
A javítóérettségin minden vizsgarészt meg kell ismételni - függetlenül attól, hogy a diák az írásbelin és a szóbelin hány pontot ért el. Az érettségi vizsgaszabályzat értelmében javítóvizsgát csak az érettségit követő vizsgaidőszakban lehet tenni, tehát annak, aki megbukik, legalább fél évet kell várnia, hogy kijavítsa az elégtelent. Igaz, fizetnie a második próbálkozásért sem kell.
Az őszi érettségi „sztárja”
Közép- vagy emelt szintű előrehozott érettségi vizsgát azok tehetnek, akik egy tantárgyból már az utolsó év előtt teljesítik a középiskolai követelményeket – például földrajzból már a tizedik évfolyam végén befejezik a tananyagot. A vizsga után a tanulók nem érettségi bizonyítványt kapnak, hanem egy törzslapkivonatot, amely a vizsga szintjét, érdemjegyét és százalékos eredményét tartalmazza. A hivatalos bizonyítványt csak a rendes érettségi után osztják ki, az előrehozott vizsga eredménye is ekkor kerül be a bizonyítványba.
Ha valaki megbukik egy kötelező érettségi tárgy előrehozott vizsgáján, javítóvizsgán kell részt vennie – erre nem kell várnia a 12. év végéig, a bizonyítványba pedig a javítóvizsga jegye kerül be. Ha nem kötelező vizsgatárgyról van szó, a tanuló maga dönt, hogy javítóvizsgát tesz-e, vagy inkább választ egy másik tárgyat. Ha középszinten tesz előrehozott vizsgát egy tantárgyból, és nem elégedett az eredménnyel, akkor még a tanulmányai befejezése előtt jelentkezhet szintemelő vizsgára. Ebben az esetben a diák dönt, hogy a két eredmény közül melyik kerüljön be az érettségi bizonyítványba.
Az oktatási államtitkárság megszüntetné az előrehozott érettségit - összefoglalónkat itt olvashatod el.
| Aáry-Tamás Lajos oktatási biztoshoz egy szülő azzal a kérdéssel fordult, hogy miért nem állították ki a bizonyítványt gyermekének, aki minden tárgyból leérettségizett, kivéve egyet, amelyből nem engedték vizsgázni, mert az év végi érdemjegye elégtelen lett. Az oktatási jogok biztosa azt válaszolta, hogy a tanuló azért nem kapott érettségi bizonyítványt, mert nem teljesítette a középiskola tanulmányi követelményeit, így az a négy vizsga, amit letett, előrehozott érettséginek minősül. |
Kiegészítő vizsgát azok tehetnek, akik a középiskolában egy adott tárgyból nem érettségiztek, ám be szeretnének kerülni olyan alap- vagy osztatlan szakra, amelyen elvárás a szaktárgyi érettségi. Ezért a vizsgáért már fizetni kell, viszont annak semmilyen következménye nincs, ha a vizsgázó meggondolja magát, és mégsem megy el az írásbelire vagy a szóbelire.
Ismétlővizsgára szintén azok jelentkezhetnek, akiknek már van érettségijük, viszont nem elégedettek annak eredményével, és ugyanazon a szinten – vagy ha emelt szinten vizsgáztak, akkor akár középszinten – szeretnék javítani érdemjegyeiket.
| Az Oktatási Hivatalhoz érkezett az a kérdés, hogy mi történik, ha az ismétlővizsga eredménye gyengébb, mint az eredetié. Az OH válasza szerint az eredeti érettségi bizonyítványban nem írják át az eredményt, az új jegyről a vizsgázó külön tanúsítványt kap. |
eduline
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
