Ennyien igényeltek diákhitelt az elmúlt tíz évben

Több mint 307 ezren igényeltek az elmúlt tíz év alatt diákhitelt, az évforduló alkalmából országszerte roadshow-t, nyílt napokat szerveznek.

  • Eduline
A kormány 2001. április 27-én hozta létre a jelenlegi Diákhitel Központ Zrt.-t, és az első hallgatói hitelek folyósításával 2001. október közepén kezdődött meg a hazai diákhitelezés története.

A Diákhitel Központ tájékoztatása szerint az elmúlt tíz évben a hitelben részesülők száma meghaladta a 307 ezret, a kihelyezett hitelösszeg pedig a 210 milliárd forintot. A tizedik születésnapot nagyszabású roadshow-val, nyílt napokkal és koncertekkel ünnepli a Diákhitel Központ. Az április 12-től öt magyarországi várost (Debrecent, Szegedet, Pécset, Győrt és Budapestet) érintő roadshow minden állomása két részből áll: délelőttönként-kora délutánonként az adott városok felsőoktatási intézményeiben nyílt napokat, előadásokat tartanak, pénzügyi és karriertanácsokkal, nemzetközi ösztöndíj-lehetőségek ismertetésével segítik a hallgatókat. A rendezvények esténként az adott városok koncerttermeiben és klubjaiban koncertekkel folytatódnak.

A Diákhitel Központ honlapja

A magyarországi diákhitelrendszer az eddigi tapasztalatok alapján kimagasló sikerrel működik, az eredeti koncepción nem kellett különösebben változtatni - olvasható a közleményben. Diákhitelt vettél fel? Itt minden fontos tudnivalót megtalálsz a törlesztésről.

A diákhitelt alanyi jogon vehetik igénybe a 40 év alatti egyetemi, főiskolai hallgatók. A diákok havi 15, 21, 25, 30, 40 és 50 ezer forintot igényelhetnek. Az államilag támogatott képzésben tanulók szemeszterenként maximum 200 ezer forintot vehetnek fel, míg a költségtérítéses képzésben részt vevő diákok legfeljebb 250 ezer forinthoz juthatnak hozzá.

MTI

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.