Még Pokorni sem érti, hogy került a Széll-tervbe a fizetős szakok megszüntetése

Nem tervezi a kormány tandíj bevezetését, ilyen elképzelés "nincs az asztalon" - jelentette ki Pokorni Zoltán a HírTV Kontraszt című műsorában vasárnap este. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke annak a véleményének is hangot adott, hogy ha nem tartják fenn a költségtérítéses rendszert, akkor az egyetemek nem lesznek finanszírozhatóak.

  • Eduline
Hol és mennyit fizetnek diplomájukért az egyetemisták? Mi az a diplomaadó? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Pokorni Zoltán azt mondta, maga sem tudja, hogyan került bele a Széll Kálmán Tervbe egy táblázat alá az az apróbetűs passzus, amely többi között a költségtérítéses képzésnek a felsőoktatási rendszerből történő kivezetéséről szól. Amikor a szöveget megvitatták, ezek a mondatok nem szerepeltek benne - jegyezte meg. Kínos hiba van a Széll-tervben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A fideszes politikus azt mondta, nem ért egyet az ott szereplő mondatokkal, példaként említette, hogy a költségtérítéses képzés már régen nem éri el az ötven százalékot. Az utóbbi tíz évben éppen ennek a képzési formának az aránya esett vissza radikálisan, rontva az egyetemek rentabilitását. Mennyibe kerülnek a legdrágább költségtérítéses képzések, hány hallgató felvételizik a fizetős szakokra? Cikkünket itt olvashatod el.

Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán: nagy kérdések előtt áll a felsőoktatás?
MTI

Ha nem tartják fenn ezt a képzési formát, akkor az egyetemek nem lesznek finanszírozhatóak - mutatott rá. Ha meg akarják őrizni a mostani kapacitásokat, meg kell jelenni a nemzetközi piacon, hogy a felsőoktatási intézmények "eladják" a képzéseiket.

A szakpolitikus a zárolásokat a nehéz gazdasági helyzetben szükséges rossznak nevezte, s kérdésre válaszolva kitért arra is, ahhoz, hogy a tavaszi ülésszak alatt elfogadják az új felsőoktatási törvényt, a kormánynak májusban le kell tennie javaslatát az asztalra.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.