Még Pokorni sem érti, hogy került a Széll-tervbe a fizetős szakok megszüntetése

Nem tervezi a kormány tandíj bevezetését, ilyen elképzelés "nincs az asztalon" - jelentette ki Pokorni Zoltán a HírTV Kontraszt című műsorában vasárnap este. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke annak a véleményének is hangot adott, hogy ha nem tartják fenn a költségtérítéses rendszert, akkor az egyetemek nem lesznek finanszírozhatóak.

  • Eduline
Hol és mennyit fizetnek diplomájukért az egyetemisták? Mi az a diplomaadó? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Pokorni Zoltán azt mondta, maga sem tudja, hogyan került bele a Széll Kálmán Tervbe egy táblázat alá az az apróbetűs passzus, amely többi között a költségtérítéses képzésnek a felsőoktatási rendszerből történő kivezetéséről szól. Amikor a szöveget megvitatták, ezek a mondatok nem szerepeltek benne - jegyezte meg. Kínos hiba van a Széll-tervben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A fideszes politikus azt mondta, nem ért egyet az ott szereplő mondatokkal, példaként említette, hogy a költségtérítéses képzés már régen nem éri el az ötven százalékot. Az utóbbi tíz évben éppen ennek a képzési formának az aránya esett vissza radikálisan, rontva az egyetemek rentabilitását. Mennyibe kerülnek a legdrágább költségtérítéses képzések, hány hallgató felvételizik a fizetős szakokra? Cikkünket itt olvashatod el.

Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán: nagy kérdések előtt áll a felsőoktatás?
MTI

Ha nem tartják fenn ezt a képzési formát, akkor az egyetemek nem lesznek finanszírozhatóak - mutatott rá. Ha meg akarják őrizni a mostani kapacitásokat, meg kell jelenni a nemzetközi piacon, hogy a felsőoktatási intézmények "eladják" a képzéseiket.

A szakpolitikus a zárolásokat a nehéz gazdasági helyzetben szükséges rossznak nevezte, s kérdésre válaszolva kitért arra is, ahhoz, hogy a tavaszi ülésszak alatt elfogadják az új felsőoktatási törvényt, a kormánynak májusban le kell tennie javaslatát az asztalra.

MTI

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.