Még Pokorni sem érti, hogy került a Széll-tervbe a fizetős szakok megszüntetése

Nem tervezi a kormány tandíj bevezetését, ilyen elképzelés "nincs az asztalon" - jelentette ki Pokorni Zoltán a HírTV Kontraszt című műsorában vasárnap este. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke annak a véleményének is hangot adott, hogy ha nem tartják fenn a költségtérítéses rendszert, akkor az egyetemek nem lesznek finanszírozhatóak.

  • Eduline
Hol és mennyit fizetnek diplomájukért az egyetemisták? Mi az a diplomaadó? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Pokorni Zoltán azt mondta, maga sem tudja, hogyan került bele a Széll Kálmán Tervbe egy táblázat alá az az apróbetűs passzus, amely többi között a költségtérítéses képzésnek a felsőoktatási rendszerből történő kivezetéséről szól. Amikor a szöveget megvitatták, ezek a mondatok nem szerepeltek benne - jegyezte meg.

Kínos hiba van a Széll-tervben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A fideszes politikus azt mondta, nem ért egyet az ott szereplő mondatokkal, példaként említette, hogy a költségtérítéses képzés már régen nem éri el az ötven százalékot. Az utóbbi tíz évben éppen ennek a képzési formának az aránya esett vissza radikálisan, rontva az egyetemek rentabilitását.

Mennyibe kerülnek a legdrágább költségtérítéses képzések, hány hallgató felvételizik a fizetős szakokra? Cikkünket itt olvashatod el.

Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán: nagy kérdések előtt áll a felsőoktatás?
MTI

Ha nem tartják fenn ezt a képzési formát, akkor az egyetemek nem lesznek finanszírozhatóak - mutatott rá. Ha meg akarják őrizni a mostani kapacitásokat, meg kell jelenni a nemzetközi piacon, hogy a felsőoktatási intézmények "eladják" a képzéseiket.

A szakpolitikus a zárolásokat a nehéz gazdasági helyzetben szükséges rossznak nevezte, s kérdésre válaszolva kitért arra is, ahhoz, hogy a tavaszi ülésszak alatt elfogadják az új felsőoktatási törvényt, a kormánynak májusban le kell tennie javaslatát az asztalra.

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.