Diplomaadó bevezetését fontolgatja a kormány?

A Népszabadság szerint a kormány az utólagos tandíj bevezetését és az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek radikális csökkentését fontolgatja, legalábbis ezek is szerepelnek a kormány által lehetségesnek tartott intézkedések között.

  • Eduline
Az utólagos tandíj vagy a diplomaadó nem ismeretlen Európában: Nagy-Britanniában tavaly vetődött fel az ötlete, hogy a diákoknak csökkentett tandíjat kellene fizetnie az egyetemeken, és csak az elhelyezkedésük után kellene törleszteniük a korábbi költségeket. Ennek az adónak az összege valahol az éves fizetés 0,5-1,5 százaléka között lett volna, az akkori tervek szerint a diploma megszerzését követő 20 évre szólt volna a fizetési kötelezettség. A diplomaadóról bővebben itt olvashatsz.
A lap úgy tudja, hogy a tervek között van a finanszírozott helyek akár ötvenszázalékos csökkentése is. A megvitatandó lehetőségek között szerepel az is, hogy a hallgatók utólag fizessenek tandíjat az államnak.

Az elképzelés szerint a diákhitel mintájára egy állami szerv, amely szerződéses kapcsolatban állna a bankokkal, fogná össze a fizetéseket. Cserébe félévente 30 ezer diák külföldi ösztöndíját vállalná át a kormány.

A lap értesüléseit az oktatásért felelős államtitkárságon nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Válaszukban egyebek mellett azt írták: az államilag finanszírozott hallgatói keretszámokat az ország gazdasági helyzetének függvényében állapítják meg. Mennyibe kerülnek a költségtérítéses szakok az államnak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Már idén kevesebb elsőéves lesz az egyetemeken

Kevesebb hallgatót vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák 2011-ben, az idei 56 ezres felsőoktatási keretszámot ugyanis 53 ezerre csökkentette a kormány. Kevesebben tanulhatnak bölcsészettudományi és gazdaságtudományi szakokon, viszont az informatikai és orvosi képzéseken több lesz az elsőéves. Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig 10 ezren juthatnak majd be, vagyis az idei felvételi időszakban valószínűleg komoly verseny lesz a jelentkezők között az államilag finanszírozott helyekért. Az idei felvételiről és a felvehető hallgatók létszámáról bővebben itt olvashatsz.

MTI

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.