| Az utólagos tandíj vagy a diplomaadó nem ismeretlen Európában: Nagy-Britanniában tavaly vetődött fel az ötlete, hogy a diákoknak csökkentett tandíjat kellene fizetnie az egyetemeken, és csak az elhelyezkedésük után kellene törleszteniük a korábbi költségeket. Ennek az adónak az összege valahol az éves fizetés 0,5-1,5 százaléka között lett volna, az akkori tervek szerint a diploma megszerzését követő 20 évre szólt volna a fizetési kötelezettség. A diplomaadóról bővebben itt olvashatsz. |
A lap úgy tudja, hogy a tervek között van a finanszírozott helyek akár ötvenszázalékos csökkentése is. A megvitatandó lehetőségek között szerepel az is, hogy a hallgatók utólag fizessenek tandíjat az államnak.
Az elképzelés szerint a diákhitel mintájára egy állami szerv, amely szerződéses kapcsolatban állna a bankokkal, fogná össze a fizetéseket. Cserébe félévente 30 ezer diák külföldi ösztöndíját vállalná át a kormány.
A lap értesüléseit az oktatásért felelős államtitkárságon nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Válaszukban egyebek mellett azt írták: az államilag finanszírozott hallgatói keretszámokat az ország gazdasági helyzetének függvényében állapítják meg.
Mennyibe kerülnek a költségtérítéses szakok az államnak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Már idén kevesebb elsőéves lesz az egyetemeken
Kevesebb hallgatót vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák 2011-ben, az idei 56 ezres felsőoktatási keretszámot ugyanis 53 ezerre csökkentette a kormány. Kevesebben tanulhatnak bölcsészettudományi és gazdaságtudományi szakokon, viszont az informatikai és orvosi képzéseken több lesz az elsőéves. Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig 10 ezren juthatnak majd be, vagyis az idei felvételi időszakban valószínűleg komoly verseny lesz a jelentkezők között az államilag finanszírozott helyekért.
Az idei felvételiről és a felvehető hallgatók létszámáról bővebben itt olvashatsz.
MTI
