Több egyetemen és főiskolán csökkenteni kell az óraadók számát a kormány által elrendelt, összesen 13 milliárd forintos zárolási kötelezettség miatt.
Levélben fordult Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke: a testület szerint a felsőoktatást érintő zárolás olyan nagy mértékű, hogy végrehajtása közvetlenül érintené az egyetemeken, főiskolákon dolgozók illetményét és a közüzemi számlák kifizetését. A Magyar Nemzet információi szerint van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a béren kívüli juttatásokat veszik el, de több olyan egyetem és főiskola is van, ahol csökkenteni kell az óraadó oktatók számát, az állományban lévő tanárok pedig a túlóradíjat veszítik el. Mennyit spórolna a kormány a következő három évben a felsőoktatáson? Összefoglalónkat itt olvashatod el.Levélben tiltakoztak a rektorok a zárolás ellen
Mint arról korábban beszámoltunk, pénteken levélben tiltakoztak az összesen 13 milliárd forintos zárolás ellen a kutatóegyetemi rektorok. A levélben - amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem rektora írt alá - tiltakoznak az intézményeik "felelősségteljes gazdálkodását semmibe vevő, teljesíthetetlen határidő ellen". Mint kiemelik, megítélésük szerint a fűnyíróelv alapján elrendelt zárolás erősen megkérdőjelezi a minisztérium elkötelezettségét a felsőoktatás minőségi kritériumok alapján történő átalakítására. Álláspontjuk szerint a zárolandó összegek megállapításánál minőségi szempontokat láthatóan nem vettek figyelembe. A rektori tiltakozásról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke múlt hét csütörtökön azt mondta, hogy a kormányzati 250 milliárdos zárolásból a szaktárcát 39 milliárd, azon belül a felsőoktatási intézményeket 13 milliárd érinti. Ennek előteremtése néhány intézménynek komoly gondot jelenthet, s a vidéki kisebb főiskoláknál akár likviditási gondok is előállhatnak - jegyezte meg. A zárolások a szociális juttatások mellett az infrastrukturális fejlesztéseket is érinthetik. Azt semmiképpen sem szeretnék, ha aktív munkaerőt bocsátanának el a felsőoktatási intézményekből, ezért azt javasolják majd, hogy a működési költségeken takarékoskodjanak.
edulineA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
