Létszámleépítéshez vezethet az egyetemeken a 13 milliárdos zárolás

Több egyetemen és főiskolán csökkenteni kell az óraadók számát a kormány által elrendelt, összesen 13 milliárd forintos zárolási kötelezettség miatt.

  • Eduline

Levélben fordult Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke: a testület szerint a felsőoktatást érintő zárolás olyan nagy mértékű, hogy végrehajtása közvetlenül érintené az egyetemeken, főiskolákon dolgozók illetményét és a közüzemi számlák kifizetését. A Magyar Nemzet információi szerint van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a béren kívüli juttatásokat veszik el, de több olyan egyetem és főiskola is van, ahol csökkenteni kell az óraadó oktatók számát, az állományban lévő tanárok pedig a túlóradíjat veszítik el. Mennyit spórolna a kormány a következő három évben a felsőoktatáson? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Levélben tiltakoztak a rektorok a zárolás ellen

Mint arról korábban beszámoltunk, pénteken levélben tiltakoztak az összesen 13 milliárd forintos zárolás ellen a kutatóegyetemi rektorok. A levélben - amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem rektora írt alá - tiltakoznak az intézményeik "felelősségteljes gazdálkodását semmibe vevő, teljesíthetetlen határidő ellen". Mint kiemelik, megítélésük szerint a fűnyíróelv alapján elrendelt zárolás erősen megkérdőjelezi a minisztérium elkötelezettségét a felsőoktatás minőségi kritériumok alapján történő átalakítására. Álláspontjuk szerint a zárolandó összegek megállapításánál minőségi szempontokat láthatóan nem vettek figyelembe. A rektori tiltakozásról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke múlt hét csütörtökön azt mondta, hogy a kormányzati 250 milliárdos zárolásból a szaktárcát 39 milliárd, azon belül a felsőoktatási intézményeket 13 milliárd érinti. Ennek előteremtése néhány intézménynek komoly gondot jelenthet, s a vidéki kisebb főiskoláknál akár likviditási gondok is előállhatnak - jegyezte meg. A zárolások a szociális juttatások mellett az infrastrukturális fejlesztéseket is érinthetik. Azt semmiképpen sem szeretnék, ha aktív munkaerőt bocsátanának el a felsőoktatási intézményekből, ezért azt javasolják majd, hogy a működési költségeken takarékoskodjanak.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.