Létszámleépítéshez vezethet az egyetemeken a 13 milliárdos zárolás

Több egyetemen és főiskolán csökkenteni kell az óraadók számát a kormány által elrendelt, összesen 13 milliárd forintos zárolási kötelezettség miatt.

  • Eduline

Levélben fordult Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke: a testület szerint a felsőoktatást érintő zárolás olyan nagy mértékű, hogy végrehajtása közvetlenül érintené az egyetemeken, főiskolákon dolgozók illetményét és a közüzemi számlák kifizetését. A Magyar Nemzet információi szerint van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a béren kívüli juttatásokat veszik el, de több olyan egyetem és főiskola is van, ahol csökkenteni kell az óraadó oktatók számát, az állományban lévő tanárok pedig a túlóradíjat veszítik el. Mennyit spórolna a kormány a következő három évben a felsőoktatáson? Összefoglalónkat itt olvashatod el.Levélben tiltakoztak a rektorok a zárolás ellen

Mint arról korábban beszámoltunk, pénteken levélben tiltakoztak az összesen 13 milliárd forintos zárolás ellen a kutatóegyetemi rektorok. A levélben - amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem rektora írt alá - tiltakoznak az intézményeik "felelősségteljes gazdálkodását semmibe vevő, teljesíthetetlen határidő ellen". Mint kiemelik, megítélésük szerint a fűnyíróelv alapján elrendelt zárolás erősen megkérdőjelezi a minisztérium elkötelezettségét a felsőoktatás minőségi kritériumok alapján történő átalakítására. Álláspontjuk szerint a zárolandó összegek megállapításánál minőségi szempontokat láthatóan nem vettek figyelembe. A rektori tiltakozásról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke múlt hét csütörtökön azt mondta, hogy a kormányzati 250 milliárdos zárolásból a szaktárcát 39 milliárd, azon belül a felsőoktatási intézményeket 13 milliárd érinti. Ennek előteremtése néhány intézménynek komoly gondot jelenthet, s a vidéki kisebb főiskoláknál akár likviditási gondok is előállhatnak - jegyezte meg. A zárolások a szociális juttatások mellett az infrastrukturális fejlesztéseket is érinthetik. Azt semmiképpen sem szeretnék, ha aktív munkaerőt bocsátanának el a felsőoktatási intézményekből, ezért azt javasolják majd, hogy a működési költségeken takarékoskodjanak.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.