Több egyetemen és főiskolán csökkenteni kell az óraadók számát a kormány által elrendelt, összesen 13 milliárd forintos zárolási kötelezettség miatt.
Levélben fordult Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke: a testület szerint a felsőoktatást érintő zárolás olyan nagy mértékű, hogy végrehajtása közvetlenül érintené az egyetemeken, főiskolákon dolgozók illetményét és a közüzemi számlák kifizetését. A Magyar Nemzet információi szerint van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a béren kívüli juttatásokat veszik el, de több olyan egyetem és főiskola is van, ahol csökkenteni kell az óraadó oktatók számát, az állományban lévő tanárok pedig a túlóradíjat veszítik el. Mennyit spórolna a kormány a következő három évben a felsőoktatáson? Összefoglalónkat itt olvashatod el.Levélben tiltakoztak a rektorok a zárolás ellen
Mint arról korábban beszámoltunk, pénteken levélben tiltakoztak az összesen 13 milliárd forintos zárolás ellen a kutatóegyetemi rektorok. A levélben - amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem rektora írt alá - tiltakoznak az intézményeik "felelősségteljes gazdálkodását semmibe vevő, teljesíthetetlen határidő ellen". Mint kiemelik, megítélésük szerint a fűnyíróelv alapján elrendelt zárolás erősen megkérdőjelezi a minisztérium elkötelezettségét a felsőoktatás minőségi kritériumok alapján történő átalakítására. Álláspontjuk szerint a zárolandó összegek megállapításánál minőségi szempontokat láthatóan nem vettek figyelembe. A rektori tiltakozásról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke múlt hét csütörtökön azt mondta, hogy a kormányzati 250 milliárdos zárolásból a szaktárcát 39 milliárd, azon belül a felsőoktatási intézményeket 13 milliárd érinti. Ennek előteremtése néhány intézménynek komoly gondot jelenthet, s a vidéki kisebb főiskoláknál akár likviditási gondok is előállhatnak - jegyezte meg. A zárolások a szociális juttatások mellett az infrastrukturális fejlesztéseket is érinthetik. Azt semmiképpen sem szeretnék, ha aktív munkaerőt bocsátanának el a felsőoktatási intézményekből, ezért azt javasolják majd, hogy a működési költségeken takarékoskodjanak.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
