Fellázadtak a rektorok: 13 milliárddal kevesebb jut idén az egyetemekre

Kutatóegyetemi rektorok tiltakoznak a felsőoktatási intézményeket érintő zárolások miatt, a pénteken az MTI birtokába került, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek küldött levél szerint a zárolás mértékét aránytalannak, és az intézmények működését súlyosan veszélyeztetőnek tartják.

  • Eduline

A kutató-elitegyetemi és kiváló egyetemi címeket tavaly áprilisban adta át Bajnai Gordon akkori kormányfő. Az első alkalommal odaítélt, három évre szóló elismerésekben a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A kutató-elitegyetemi cím automatikusan nem eredményez többlettámogatást, ez csak egyik, de meghatározó feltétele az európai uniós források megpályázásának. A kutatóegyetemekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A levélben - amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem rektora írt alá - tiltakoznak az intézményeik "felelősségteljes gazdálkodását semmibe vevő, teljesíthetetlen határidő ellen". Mint kiemelik, megítélésük szerint a fűnyíróelv alapján elrendelt zárolás erősen megkérdőjelezi a minisztérium elkötelezettségét a felsőoktatás minőségi kritériumok alapján történő átalakítására. Álláspontjuk szerint a zárolandó összegek megállapításánál minőségi szempontokat láthatóan nem vettek figyelembe. Hány egyetem élné túl a minőségalapú finanszírozást Pokorni Zoltán szerint? Összefoglalónkat itt olvashatod el. 

Kifogásolják, hogy a tárca illetékesének február 18-án kelt levele az írta elő, hogy a megadott összegeket előirányzatonkénti bontásban, az intézmény 2011. évi működési tervével kiegészítve február 21-ig kellett volna megadni. Mint közölték: a kért intézkedési tervet február 28-ig tudják elkészíteni. A zárolás mértéke olyan intézkedések sorát teszi szükségessé, amelyek érinthetik az intézményfejlesztési terveket.

A legnagyobb bajba a vidéki főiskolák kerülhetnek

A felsőoktatási intézményeket érintő zárolásokkal március 3-án rendkívüli ülésen foglalkozik a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke csütörtökön azt mondta, hogy a kormányzati 250 milliárdos zárolásból a szaktárcát 39 milliárd, azon belül a felsőoktatási intézményeket 13 milliárd érinti. Ennek előteremtése néhány intézménynek komoly gondot jelenthet, s a vidéki kisebb főiskoláknál akár likviditási gondok is előállhatnak - jegyezte meg. A zárolások a szociális juttatások mellett az infrastrukturális fejlesztéseket is érinthetik. Azt semmiképpen sem szeretnék, ha aktív munkaerőt bocsátanának el a felsőoktatási intézményekből, ezért azt javasolják majd, hogy a működési költségeken takarékoskodjanak. 

Hogyen lehetne megmenteni a vidéki kis főiskolákat? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A Magyar Közlöny február 11-ei számában jelent meg az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló miniszterelnöki rendelet, amely intézkedik a stabilitási alap létrehozásáról. A kormány az irányítása alá tartozó szervezeteknél február 23-ai hatállyal 187 milliárd forint zárol: a legtöbbet a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál, több mint 39 milliárd forintot, majd 34,9 milliárd forinttal a Belügyminisztérium következik.

A közlések szerint a stabilitási alap célja, hogy megvédje Magyarországot az előre nem látható külső gazdasági eseményektől úgy, hogy az idei költségvetést semmilyen körülmények között ne kelljen módosítani.

MTI

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.