Kutatóegyetemi rektorok tiltakoznak a felsőoktatási intézményeket érintő zárolások miatt, a pénteken az MTI birtokába került, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek küldött levél szerint a zárolás mértékét aránytalannak, és az intézmények működését súlyosan veszélyeztetőnek tartják.
A kutató-elitegyetemi és kiváló egyetemi címeket tavaly áprilisban adta át Bajnai Gordon akkori kormányfő. Az első alkalommal odaítélt, három évre szóló elismerésekben a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A kutató-elitegyetemi cím automatikusan nem eredményez többlettámogatást, ez csak egyik, de meghatározó feltétele az európai uniós források megpályázásának. A kutatóegyetemekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el. |
A levélben - amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem rektora írt alá - tiltakoznak az intézményeik "felelősségteljes gazdálkodását semmibe vevő, teljesíthetetlen határidő ellen". Mint kiemelik, megítélésük szerint a fűnyíróelv alapján elrendelt zárolás erősen megkérdőjelezi a minisztérium elkötelezettségét a felsőoktatás minőségi kritériumok alapján történő átalakítására. Álláspontjuk szerint a zárolandó összegek megállapításánál minőségi szempontokat láthatóan nem vettek figyelembe. Hány egyetem élné túl a minőségalapú finanszírozást Pokorni Zoltán szerint? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Kifogásolják, hogy a tárca illetékesének február 18-án kelt levele az írta elő, hogy a megadott összegeket előirányzatonkénti bontásban, az intézmény 2011. évi működési tervével kiegészítve február 21-ig kellett volna megadni. Mint közölték: a kért intézkedési tervet február 28-ig tudják elkészíteni. A zárolás mértéke olyan intézkedések sorát teszi szükségessé, amelyek érinthetik az intézményfejlesztési terveket.A legnagyobb bajba a vidéki főiskolák kerülhetnek A felsőoktatási intézményeket érintő zárolásokkal március 3-án rendkívüli ülésen foglalkozik a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke csütörtökön azt mondta, hogy a kormányzati 250 milliárdos zárolásból a szaktárcát 39 milliárd, azon belül a felsőoktatási intézményeket 13 milliárd érinti. Ennek előteremtése néhány intézménynek komoly gondot jelenthet, s a vidéki kisebb főiskoláknál akár likviditási gondok is előállhatnak - jegyezte meg. A zárolások a szociális juttatások mellett az infrastrukturális fejlesztéseket is érinthetik. Azt semmiképpen sem szeretnék, ha aktív munkaerőt bocsátanának el a felsőoktatási intézményekből, ezért azt javasolják majd, hogy a működési költségeken takarékoskodjanak. Hogyen lehetne megmenteni a vidéki kis főiskolákat? Összefoglalónkat itt olvashatod el. A Magyar Közlöny február 11-ei számában jelent meg az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló miniszterelnöki rendelet, amely intézkedik a stabilitási alap létrehozásáról. A kormány az irányítása alá tartozó szervezeteknél február 23-ai hatállyal 187 milliárd forint zárol: a legtöbbet a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál, több mint 39 milliárd forintot, majd 34,9 milliárd forinttal a Belügyminisztérium következik. A közlések szerint a stabilitási alap célja, hogy megvédje Magyarországot az előre nem látható külső gazdasági eseményektől úgy, hogy az idei költségvetést semmilyen körülmények között ne kelljen módosítani. MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
