A kutató-elitegyetemi és kiváló egyetemi címeket tavaly áprilisban adta át Bajnai Gordon akkori kormányfő. Az első alkalommal odaítélt, három évre szóló elismerésekben a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A kutató-elitegyetemi cím automatikusan nem eredményez többlettámogatást, ez csak egyik, de meghatározó feltétele az európai uniós források megpályázásának. A kutatóegyetemekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el. |
A levélben - amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem rektora írt alá - tiltakoznak az intézményeik "felelősségteljes gazdálkodását semmibe vevő, teljesíthetetlen határidő ellen". Mint kiemelik, megítélésük szerint a fűnyíróelv alapján elrendelt zárolás erősen megkérdőjelezi a minisztérium elkötelezettségét a felsőoktatás minőségi kritériumok alapján történő átalakítására. Álláspontjuk szerint a zárolandó összegek megállapításánál minőségi szempontokat láthatóan nem vettek figyelembe. Hány egyetem élné túl a minőségalapú finanszírozást Pokorni Zoltán szerint? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Kifogásolják, hogy a tárca illetékesének február 18-án kelt levele az írta elő, hogy a megadott összegeket előirányzatonkénti bontásban, az intézmény 2011. évi működési tervével kiegészítve február 21-ig kellett volna megadni. Mint közölték: a kért intézkedési tervet február 28-ig tudják elkészíteni. A zárolás mértéke olyan intézkedések sorát teszi szükségessé, amelyek érinthetik az intézményfejlesztési terveket.
A legnagyobb bajba a vidéki főiskolák kerülhetnek
A felsőoktatási intézményeket érintő zárolásokkal március 3-án rendkívüli ülésen foglalkozik a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke csütörtökön azt mondta, hogy a kormányzati 250 milliárdos zárolásból a szaktárcát 39 milliárd, azon belül a felsőoktatási intézményeket 13 milliárd érinti. Ennek előteremtése néhány intézménynek komoly gondot jelenthet, s a vidéki kisebb főiskoláknál akár likviditási gondok is előállhatnak - jegyezte meg. A zárolások a szociális juttatások mellett az infrastrukturális fejlesztéseket is érinthetik. Azt semmiképpen sem szeretnék, ha aktív munkaerőt bocsátanának el a felsőoktatási intézményekből, ezért azt javasolják majd, hogy a működési költségeken takarékoskodjanak.
Hogyen lehetne megmenteni a vidéki kis főiskolákat? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A Magyar Közlöny február 11-ei számában jelent meg az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló miniszterelnöki rendelet, amely intézkedik a stabilitási alap létrehozásáról. A kormány az irányítása alá tartozó szervezeteknél február 23-ai hatállyal 187 milliárd forint zárol: a legtöbbet a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál, több mint 39 milliárd forintot, majd 34,9 milliárd forinttal a Belügyminisztérium következik.
A közlések szerint a stabilitási alap célja, hogy megvédje Magyarországot az előre nem látható külső gazdasági eseményektől úgy, hogy az idei költségvetést semmilyen körülmények között ne kelljen módosítani.
MTI
