Pálinkás: nem szabad kötelezővé tenni az osztatlan tanárképzést

Nem ért egyet a kétciklusú szakok osztatlanná alakításával, a pedagóguséletpálya-modellt pedig túl bonyolultnak tartja Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, volt oktatási miniszter az fn.hu-nak azt mondta: bár több kérdésben különbözik a véleménye Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárétól, nincsenek köztük feloldhatatlan ellentétek.

  • Eduline
Van, amiben nem ért egyet Hoffmann Rózsával
Edupress
Pálinkás József szerint részben a sajtó, részben a politika nagyította fel a közte és Hoffmann Rózsa közti véleménykülönbségeket, amelyek nem ritkák a törvény-előkészítések egyeztetési eljárási szakaszaiban. Több dologban egyetértettek, de maradt néhány kérdés, amelyben eltértek az álláspontok, "de ez nem jelent feloldhatatlan ellentétet" - tette hozzá.

 

Különböző a véleményük például a bolognai rendszerről. Pálinkás József szerint óvatosabbnak kellene lenni a kétciklusú képzés egyciklusúvá történő visszafordításával. Szerinte vannak olyan szakok, ahol a bolognai rendszer jól működik. Bizonyos szakokon viszont "nem ijedne meg" az osztatlan képzés alkalmazásától sem, például matematika szakon, illetve azokon a szakokon, ahol egyértelmű, hogy az alapdiplomával semmit nem tud kezdeni a hallgató.

 

Hozzátette: a tanárképzésben - meghatározott szakpárokon - kifejezetten jónak tartaná, ha megengednék az osztatlan képzést, de szerinte nem kellene kötelezővé tenni, engedni kellene az átjárást. 

 

Pálinkás a kétszintű érettségi hibájának nevezte, hogy követelményrendszerét tekintve a két érettségi messzire került egymástól, ezeket szerinte közelebb kellene hozni. Kiemelte azt a problémát is, hogy Magyarországon sok intézményben nem tudnak emelt szintű érettségire felkészíteni.

 

Az MTA elnöke szerint hosszabb távon elérhető, hogy az emelt szintű érettségi a továbbtanulók vizsgája legyen, akik pedig ezt nem tudják teljesíteni, vagy nem akarnak továbbtanulni, azok számára legyen a közoktatást lezáró vizsga a nem emelt szintű érettségi. 

 

A pedagógus-életpályamodellről az MTA elnöke elmondta: a mostani javaslatot bonyolultnak találja, egyszerűbb rendszert és fokozatos bevezetést javasolna. Pálinkás József kiemelte ennek kapcsán a szakmai konszenzust, amely szerinte különösen fontos az olyan összetett szakmai kérdésekben, mint például hogy ki értékelje a tanárokat.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.