Nem ért egyet a kétciklusú szakok osztatlanná alakításával, a pedagóguséletpálya-modellt pedig túl bonyolultnak tartja Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, volt oktatási miniszter az fn.hu-nak azt mondta: bár több kérdésben különbözik a véleménye Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárétól, nincsenek köztük feloldhatatlan ellentétek.
Pálinkás József szerint részben a sajtó, részben a politika nagyította fel a közte és Hoffmann Rózsa közti véleménykülönbségeket, amelyek nem ritkák a törvény-előkészítések egyeztetési eljárási szakaszaiban. Több dologban egyetértettek, de maradt néhány kérdés, amelyben eltértek az álláspontok, "de ez nem jelent feloldhatatlan ellentétet" - tette hozzá.
Különböző a véleményük például a bolognai rendszerről. Pálinkás József szerint óvatosabbnak kellene lenni a kétciklusú képzés egyciklusúvá történő visszafordításával. Szerinte vannak olyan szakok, ahol a bolognai rendszer jól működik. Bizonyos szakokon viszont "nem ijedne meg" az osztatlan képzés alkalmazásától sem, például matematika szakon, illetve azokon a szakokon, ahol egyértelmű, hogy az alapdiplomával semmit nem tud kezdeni a hallgató.
Hozzátette: a tanárképzésben - meghatározott szakpárokon - kifejezetten jónak tartaná, ha megengednék az osztatlan képzést, de szerinte nem kellene kötelezővé tenni, engedni kellene az átjárást.
Pálinkás a kétszintű érettségi hibájának nevezte, hogy követelményrendszerét tekintve a két érettségi messzire került egymástól, ezeket szerinte közelebb kellene hozni. Kiemelte azt a problémát is, hogy Magyarországon sok intézményben nem tudnak emelt szintű érettségire felkészíteni.
Az MTA elnöke szerint hosszabb távon elérhető, hogy az emelt szintű érettségi a továbbtanulók vizsgája legyen, akik pedig ezt nem tudják teljesíteni, vagy nem akarnak továbbtanulni, azok számára legyen a közoktatást lezáró vizsga a nem emelt szintű érettségi.
A pedagógus-életpályamodellről az MTA elnöke elmondta: a mostani javaslatot bonyolultnak találja, egyszerűbb rendszert és fokozatos bevezetést javasolna. Pálinkás József kiemelte ennek kapcsán a szakmai konszenzust, amely szerinte különösen fontos az olyan összetett szakmai kérdésekben, mint például hogy ki értékelje a tanárokat.
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
