Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Többszörösére nőtt a plagizáló felvételizők száma a brit egyetemeken és főiskolákon: a plágiumkereső programokkal lebuktatott diákok többsége a jelentkezéshez csatolt három-négyoldalas dolgozatba illesztenek be részleteket mások tanulmányaiból, persze forrásmegjelölés nélkül.
| Magyarországon nemcsak plagizálnak az időhiánnyal küzdő hallgatók, olykor-olykor bérírók szolgáltatásait is igénybe veszik. Virágzik a szakdolgozatbiznisz, száz-kétszázezer forintért gyakorlatilag bárki kaphat kész szakdolgozatot. Az árakról és a lebukott hallgatóknak járó büntetésről itt olvashatsz. |
Egy év alatt több mint harmincezer felvételizőt buktattak le az egyetemi és főiskolai oktatók, valamint a plágiumkereső programok. Úgy tűnik, ezeknek a diákoknak nehézséget jelentett a jelentkezési laphoz csatolandó bemutatkozó dolgozat megírása, abban ugyanis más tanulmányokból, cikkekből és felvételi pályázatokból származó mondatokat-bekezdéseket találtak a fogalmazásokat elbíráló tanárok, írja a Daily Telegraph.
Az Association for Careers Education and Guidance nevű felsőoktatási szervezet főtitkára szerint egyre keményebb a verseny az egyetemi-főiskolai helyekért, többek között ezért emelkedik évről évre a plagizáló diákok száma. „Ma már csak elvétve találhatunk olyan diákot, aki nem tudja használni az internetet. Arra kellene felhívni a figyelmüket, hogy más dolog kutatásra használni az internetet, és megint más forrásmegjelölés nélkül átvenni egész bekezdéseket” – mondta Alan Vincent.
Nem véletlen, hogy a legtöbb brit felsőoktatási intézmény ma már plágiumkereső programokat használ. Amikor 2007-ben először tesztelték a szoftverrel a beérkezett dolgozatokat, a felvételizők öt százaléka bukott le, 2010-ben már harmincezer plágiumgyanús fogalmazást találtak. A plagizáló hallgatók mellett egyre több az bérvizsgázó "szolgáltatásait" igénybe vevő diák is - a virágzó üzletről és a vizsgacsalások "módszereiről" itt olvashatsz.
A diákok dolgozatai egyébként sem túl fantáziadúsak, pedig a személyes motivációról, a pályaválasztás okairól szóló fogalmazás a felvételi egyik legfontosabb része, egy frappáns, jól felépített szöveg azonnal felhívja a leendő hallgatókra az oktatók figyelmét.
A Cambridge-en is egyre több a plagizáló diák
Az Egyesült Királyság második legrégebbi intézményének száz hallgatójából negyvenkilenc plagizál, de még ennél is magasabb az arány a jogi karon, ahol a diákok 62 százaléka ad le olyan esszét, amely eredetileg más szerző munkája. Több hallgató a túlterheltséggel magyarázta a csalást, másik pedig meglepődtek, hogy a forrásmegjelölés nélküli átvétel szabályszegésnek minősül a Cambridge-en.

Az intézmény közleményében azt írta, egyáltalán nem biztos, hogy a plagizálókat engedik majd záróvizsgázni, a hamisítók kiszűrésére pedig egy plágiumkereső programot adnak minden oktatónak. Az egyetemi plágiumbotrányokról és az összeollózott dolgozatokért járó böntetésről bővebben itt olvashatsz.
eduline
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.