Több mint harmincezer trükköző diák bukott le az egyetemi felvételin
Többszörösére nőtt a plagizáló felvételizők száma a brit egyetemeken és főiskolákon: a plágiumkereső programokkal lebuktatott diákok többsége a jelentkezéshez csatolt három-négyoldalas dolgozatba illesztenek be részleteket mások tanulmányaiból, persze forrásmegjelölés nélkül.
Eduline
Magyarországon nemcsak plagizálnak az időhiánnyal küzdő hallgatók, olykor-olykor bérírók szolgáltatásait is igénybe veszik. Virágzik a szakdolgozatbiznisz, száz-kétszázezer forintért gyakorlatilag bárki kaphat kész szakdolgozatot. Az árakról és a lebukott hallgatóknak járó büntetésről itt olvashatsz.
Egy év alatt több mint harmincezer felvételizőt buktattak le az egyetemi és főiskolai oktatók, valamint a plágiumkereső programok. Úgy tűnik, ezeknek a diákoknak nehézséget jelentett a jelentkezési laphoz csatolandó bemutatkozó dolgozat megírása, abban ugyanis más tanulmányokból, cikkekből és felvételi pályázatokból származó mondatokat-bekezdéseket találtak a fogalmazásokat elbíráló tanárok, írja a Daily Telegraph.
Az Association for Careers Education and Guidance nevű felsőoktatási szervezet főtitkára szerint egyre keményebb a verseny az egyetemi-főiskolai helyekért, többek között ezért emelkedik évről évre a plagizáló diákok száma. „Ma már csak elvétve találhatunk olyan diákot, aki nem tudja használni az internetet. Arra kellene felhívni a figyelmüket, hogy más dolog kutatásra használni az internetet, és megint más forrásmegjelölés nélkül átvenni egész bekezdéseket” – mondta Alan Vincent.
Nem véletlen, hogy a legtöbb brit felsőoktatási intézmény ma már plágiumkereső programokat használ. Amikor 2007-ben először tesztelték a szoftverrel a beérkezett dolgozatokat, a felvételizők öt százaléka bukott le, 2010-ben már harmincezer plágiumgyanús fogalmazást találtak. A plagizáló hallgatók mellett egyre több az bérvizsgázó "szolgáltatásait" igénybe vevő diák is - a virágzó üzletről és a vizsgacsalások "módszereiről" itt olvashatsz.
A diákok dolgozatai egyébként sem túl fantáziadúsak, pedig a személyes motivációról, a pályaválasztás okairól szóló fogalmazás a felvételi egyik legfontosabb része, egy frappáns, jól felépített szöveg azonnal felhívja a leendő hallgatókra az oktatók figyelmét.
A Cambridge-en is egyre több a plagizáló diákAz Egyesült Királyság második legrégebbi intézményének száz hallgatójából negyvenkilenc plagizál, de még ennél is magasabb az arány a jogi karon, ahol a diákok 62 százaléka ad le olyan esszét, amely eredetileg más szerző munkája. Több hallgató a túlterheltséggel magyarázta a csalást, másik pedig meglepődtek, hogy a forrásmegjelölés nélküli átvétel szabályszegésnek minősül a Cambridge-en.
Cambridge: még Nagy-Britannia egyik legjobb egyetemén is próbálkoznak a plagizáló diákok
Az intézmény közleményében azt írta, egyáltalán nem biztos, hogy a plagizálókat engedik majd záróvizsgázni, a hamisítók kiszűrésére pedig egy plágiumkereső programot adnak minden oktatónak. Az egyetemi plágiumbotrányokról és az összeollózott dolgozatokért járó böntetésről bővebben itt olvashatsz.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
