Jóváhagyták a felsőoktatás problématérképéről és az ágazat átalakításának alapelveiről szóló jelentést a pénteki kormányülésen.
A kormányülésen elfogadott dokumentum harminckét pontban foglalja össze a hazai felsőoktatás problémáit. Ezek közé sorolják például az intézmények fejkvóta alapú finanszírozását, a bolognai rendszer bevezetésének átgondolatlanságát, a felsőoktatási jogszabályok áttekinthetetlenségét. Míg a november elején bemutatott koncepció konkrét feltételeket szabott volna az intézmények egyetemi és főiskolai címének megtartásához – többek között meghatározták a szakok, a doktori iskolák, a karok és a minősített oktatók minimális számát –, a mostani szöveg általánosságban fogalmazza meg, mi különbözteti meg az egyetemet a főiskolától. Eszerint az egyetem az az intézmény, ahol az alap- és a mesterszakok mellett doktori iskola is működik, és amely kutatási tevékenységet is folytat.
A legnagyobb vitát és tiltakozást kiváltó kérdésekről, hallgatói jogokról, valamint a vizsgalehetőségek számáról is csak szűkszavúan szól a kormányzati honlapon közzétett dokumentum. Előbbiről mindössze annyi szerepel, hogy „az intézmények belső döntési mechanizmusa bonyolult, nem átlátható, a hallgatói jogok és kötelességek kiegyensúlyozottsága vitatott”. A szöveg szerint fellazultak a vizsgakövetelmények, a tanulmányi idő elnyújtásának pedig érezhető negatív hatása van. "Azt kértük az egyeztetéseken, hogy amikor elkezdődik a kodifikációs folyamat, a szakbizottságokba mi is delegálhassunk tagokat, ahol a részletkérdésekről még lehet majd tárgyalni" - mondta a dokumentumról múlt héten Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke.
A kifogásolt vizsgaszabályozásról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Változtatnak a felvételin és a keretszámokon
Az alapelvek között szerepel – igaz, csupán utalás szintjén – a felvételi rendszer átalakításának terve is. A szövegben az áll, hogy „az állam a munkaerő-piaci igényeket is figyelembe véve, a demográfiai folyamatokra tekintettel határozza meg az államilag támogatott képzésben résztvevők számát és eloszlását”, vagyis a középiskolások számának csökkenésével párhuzamosan valószínűleg évről évre csökkentik majd az elsőéves hallgatók számát. A felvételi szabályok is szigorodnak: míg eddig az intézmények dönthették el, hogy megkövetelik-e a hozzájuk jelentkezőktől az emelt szintű érettségit, a rendelet alapján 2013-tól az állam határozza meg, hogy melyik szakra milyen tantárgyból kell emelt szinten vizsgázni a diákoknak ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni a kiválasztott képzésre.
A kötelező emelt szintű érettségiről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
eduline/mti
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
