Új gazdasági szakok közül választhatnak a felvételizők

Többszörösére nőtt az elmúlt években a gazdasági képzésekre jelentkezők száma, a hallgatók összesen harminchárom egyetemi és főiskolai kar, valamint több új szak közül választhatnak.

  • Eduline

2010-ben is taroltak a gazdasági képzések, a tíz legnépszerűbb szak közül öt gazdasági: az abszolút kedvenc tavaly is a turizmus-vendéglátás lett, amelyet csaknem 4400-an jelöltek meg első helyen. A dobogó második fokán a gazdálkodás és menedzsment áll, amely közel négyezer diákot vonzott, de évek óta a top 10-ben szerepel a pénzügy és számvitel (2735 jelentkező) és a kereskedelem és marketing (1956 jelentkező), a nemzetközi gazdálkodás (2350 jelentkező) azonban tavaly jutott be először a legnépszerűbb képzések közé.

Minden évben tarolnak a gazdasági képzések

A gazdaságtudományi szakok iránt érdeklődők új szakok közül is válogathatnak: a Budapesti Corvinus Egyetem idén hirdette meg először angol nyelvű közgazdálkodás és közpolitika mesterképzését, a Zsigmond Király Főiskola gazdaságinformatikai BSc-szakjára pedig először az idei keresztféléves eljárásban részt vevők jelentkezhettek. „Ez a szak a gazdaságtudományt és az informatikát ötvözi, vagyis az informatikai kurzusok mellett többek között makro- és mikroökonómiát, statisztikát is tanulnak majd a hallgatók. Mivel két olyan képzési területet érint a szak, amelynek a végzettjei rövid időn belül állást találnak, piacképes tudást ad. Már a keresztféléves eljárásban is sokan jelölték meg a jelentkezési lapon” – mondta Budai J. Kristóf, a Zsigmond Király Főiskola pr- és marketingmenedzsere.

Gazdasági egyetemek és főiskolák rangsora

Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb gazdasági képzést nyújtó felsőoktatási intézmények a Felvi rangsorában. A Debreceni Egyetem gazdasági kara több helyet javított az elmúlt években: míg 2009-ben „csupán” a hetedik volt a rangsorban, 2010-ben már a negyedik, idén pedig a második lett. Ugyancsak nagy nyertes a Zsigmond Király Főiskola, a Kaposvári Egyetem, valamint a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara - ez utóbbi a 2009-es tizedik helyhez képest idén az ötödiket szerezte meg

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.