Huszonöt diákújságíró tudósíthat az uniós elnökség eseményeiről

Megkezdi a felkészülést az a huszonöt egyetemi hallgató, akik közül húszan a Fiatal Európa Szerkesztőség tagjaiként tudósíthatnak az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségéhez kapcsolódó eseményekről. A több mint százhatvan jelentkezőből kiválasztott huszonöt fős szerkesztőség tagjai egy e-learning képzésen, valamint egy felkészítő tréningen is részt vesznek.

  • Eduline

A szakmai felkészülést huszonöten kezdik el, de újságírói munkát csak a képzésen legjobban teljesítő húsz diák végezhet majd. Amennyiben valaki mégsem tudja vállalni a feladatot, az öt tartalékból kerül a helyére valaki.

 

Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Külügyminisztérium kezdeményezésére meghirdetett felhívásra több mint százötven pályázó anyaga érkezett be - mondta el Bajnai Zsolt, a Minőségi Újságírásért-díj Alapítvány titkára, a program szakmai mentora. A jelentkezők mindegyike legalább két nyelven beszél, s a legnagyobb európai nyelveken kívül egyes pályázók hollandul, oroszul, törökül is tudnak.
A Fiatal Európa Szerkesztőség tagjai
MTI

A szerkesztőségbe pécsi, szegedi, debreceni és budapesti hallgatók egyaránt bekerültek, de határon túli és Brüsszelben élő tudósító is erősíti a csapatot.

 

Bakos Piroska EU-elnökségi szóvivő hangsúlyozta: óriási lehetőséget kapnak a fiatalok, hiszen olyan helyekre is bemehetnek a "felnőtt újságírókkal", amelyek a nagyközönség előtt zárva vannak, így testközelből láthatják az eseményeket. Az első alkalom február 23-án lesz, ezt követően különböző informális miniszteri üléseken vesznek részt Gödöllőn illetve Debrecenben, de háttérbeszélgetéseket, sajtótájékoztatókat, civil fórumokat és kulturális rendezvényeket is tudósíthatnak majd. Egy eseményen három-négy újságíró vesz részt, és elsősorban az elnökségi weboldalon kapnak publikálási lehetőséget.

 

Nem akarnak szigorú kereteket szabni a Fiatal Európa Szerkesztőség tagjainak, inkább arra kíváncsiak, hogy mennyire kreatívan, kritikusan fogadják be az eseményeket, és hogyan tudósítanak ezekről. A fiatalok bevonásával új adalékkal bővülhet az a rutinszerű munka, amely a már működő újságírókat jellemzi - közölte Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.