A szegedi lett Közép-Európa legzöldebb egyeteme

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kelet-Európa legkörnyezetkímélőbb egyeteme a világ felsőoktatási intézményeinek ökológiai merőszámokon alapuló rangsorolása szerint.

  • Eduline
A méréshez szükséges kérdőívet 34 ország 95 egyeteme töltötte ki, ezen belül 17 európai ország 36 egyeteme. A szegedi egyetem világviszonylatban az 54. helyen végzett, viszont a "legzöldebbnek" bizonyult Közép- és Kelet-Európában. A világ legzöldebb és legfurcsább iskolájáról itt találsz képeket.

A szegedi lett a legzöldebb egyetem a régióban
MTI

Az egyetemeket különböző nemzetközi rangsorok alapján választották ki, majd keresték meg. A felmérés során az intézményeknek egy internetes kérdőívet kellett kitölteniük 2010. májusa és júliusa között. A szegedin kívül még két magyar, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), illetve Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) kapta meg a felkérést, azonban ők nem töltöttek ki kérdőívet.

A kérdőív 5 nagy témakörből állt: zöldstatisztikák, energia és klímaváltozás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás és közlekedés. A legtöbb pontszámot a Berkeley városában levő Kaliforniai Egyetem érte el, őt követi a Notthinghami Egyetem, a harmadik a kanadai Yorki Egyetem, míg a szervező egyetem a 15. helyen végzett.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.