Nettó 130 ezer forint – átlagosan ennyit keres az a frissdiplomás, aki a hároméves alapképzés után nem a továbbtanulást választja, hanem dolgozni kezd. Az Educatio Nonprofit Kft. legfrissebb kutatási adatai szerint a BA- és a BSc-diplomások keresete jóval elmarad a hagyományos, négy- vagy ötéves képzésben oklevelet szerzett pályakezdők bérétől, az egyetemi végzettségűek például havonta átlagosan nettó 165 ezer forintot keresnek.

Kevesebben találnak munkát, többen tanulnak tovább

A 2009-ben végzett bachelor diplomások 56 százaléka talált állást a tanulmányai befejezését követő egy évben – ez az arány az osztatlan főiskolai vagy egyetemi szakot végzettek körében 75-76 százalék. Igaz, a bolognai rendszer felépítése miatt nem meglepő, hogy a hagyományos képzések diplomásaihoz képest a BA- és BSc-szakok végzősei közül jóval kevesebben keresnek állást: míg az osztatlan képzésben tanulók huszonhat-huszonhét százaléka iratkozik be egy újabb képzésre, addig a bachelor diplomát szerzők csaknem fele – negyvennégy százaléka – dönt a tanulás mellett.

Nem véletlen, hogy a mesterszakokra felvételizők száma is évről évre nő: míg 2009-ben 17 ezren, addig tavaly már 28 ezren, az idei keresztféléves eljárásban pedig 5300-an jelentkeztek valamelyik hazai egyetem vagy főiskola mesterképzésére. A legnépszerűbb mesterszakokról és a ponthatároról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az Educatio Nonprofit Kft. kutatási összefoglalója szerint a bachelorok 83 százaléka főállásban dolgozik, 4,5 százalékuk viszont alkalmi munkából tartja el magát. A munkanélküliek aránya 4,4 százalék, ami meghaladja a hagyományos képzési struktúra végzőseinek négy százalék alatti munkanélküliségi rátáját. A kutatók szerint az eredmények mögött - többek között - a munkaadók tanácstalansága áll, a cégvezetők ugyanis még mindig nem ismerik igazán az új képzési formákat, pedig - ahogy a kutatás készítői kiemelik - "néhány év múlva a frissdiplomás foglalkoztatás az osztatlan képzések kivételével kizárólag a bolognai rendszerű képzések diplomásait jelenti majd".

Az orvosok és a jogászok a pályán maradnak

A legjobb munkaerő-piaci helyzetben a jogi-igazgatási és az egészségügyi diplomát szerző hallgatók vannak, közülük csak kevesen döntenek úgy, hogy nem a végzettségüknek megfelelő területen helyezkednek el. „Viszonylag könnyűnek látszik az elhelyezkedés, és az alacsony bérek sem késztetnek sokakat munkahelyváltásra. Ebben minden bizonnyal szerepe van annak, hogy viszonylag magas – a pedagógusok csoportja után a legmagasabb, 63 százalékos – a közszférában dolgozók aránya, az általánosan használt bértáblázat miatt a karrierépítésben a fizetés mint tényező háttérbe szorul” – írja kutatási összefoglalójában Györgyi Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Munkatársa.

A 2007-ben - még a régi rendszerben - végzettek adataiból is jól látszik, hogy a legnehezebb helyzetben még mindig az agrár-, bölcsész-, a társadalomtudományi, valamint a természettudományi karon diplomát szerzett hallgatók vannak: nem mindegy, hogy ki hol tölti a szakmai gyakorlatát, az első munkahely megtalálásában ugyanis kiemelkedően magas a személyes ismeretség szerepe. A kutatók szerint a keresetek mind a négy területen alacsonyak, átlagosan 151 ezer forintot tesznek ki havonta, falvakban és kisvárosokban még kevesebbek vihetnek haza a frissdiplomások.

A pályaelhagyás mértéke is itt a legmagasabb, a főiskolát végzettek 43 százaléka, az egyetemi diplomával rendelkezők 36 százaléka nem a szakmájában helyezkedik el. Igaz, a pályaelhagyást nem a pénz motiválja, a más területen állást találó fiatalok fizetése ugyanis pontosan annyi, mint az agrár-, a bölcsész-, a társadalomtudományi vagy a természettudományi pályán maradóké.

Még nem döntötted el, milyen szakokat írsz be a jelentkezési lapra? Hogy könnyebb legyen a döntés, február 15-ig az összes képzési terület elhelyezkedési esélyeit bemutatjuk - a jogi szakoktól a tanári képzésekig. Cikksorozatunkat keresd holnaptól az eduline-on!

eduline