Nem tárgyalja a kárpátaljai magyar felsőoktatást hátrányosan érintő új ukrán felsőoktatási törvény tervezetét a nyári szünet előtt a kijevi parlament, így lélegzetvételnyi időhöz jutott a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, amelyet – elfogadása esetén – létében fenyegetne az új jogszabály.
A jogszabálytervezet megszüntetné a korábbi intézménytípusokat és újak létrehozását irányozná elő a nappali tagozatos diákok létszáma szerint. Ebből adódóan radikálisan csökkenne a felsőoktatási intézmények száma, amelyekből jelenleg mintegy 800 működik az országban.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke szerint a jogszabálytervezet elsősorban a beregszászi magyar főiskola fennmaradását veszélyezteti azáltal, hogy a klasszikus egyetemek nappali tagozatos hallgatóinak létszámát tízezerben, az akadémiákét háromezerben, a főiskolákét ezerben állapítja meg. Mint kifejtette, az 1996 óta működő beregszászi főiskola, amely Ukrajna egyetlen önálló magyar tannyelvű felsőoktatási intézménye, egyik kategóriához sem tartozik, mivel tíz szakon 500-500 nappali tagozatos és levelező hallgató tanul.
Orosz Ildikó hangsúlyozta: az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás megmaradása érdekében – akár az anyaország támogatásával – el kellene érni, hogy az ukrán felsőoktatási törvény tervezetéből kikerüljenek a kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvű továbbtanulási lehetőségeit korlátozó diszkriminatív elemek, s a tervezet átdolgozása során a törvényalkotók vegyék figyelembe a nemzetiségek felsőoktatásával kapcsolatos sajátosságokat.
Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) magyar karának dékánhelyettese elmondta: a magyar kar vezetése nagyobbrészt egyetért a bolognai folyamat ukrajnai meghonosítására hivatott felsőoktatási törvénytervezet célkitűzéseivel. Hozzátette: az UNE-t nem érinti hátrányosan a tervezetnek a klasszikus egyetemek számára előírt hallgatói létszáma, az ungvári intézménynek ugyanis több mint tízezer nappali tagozatos diákja van. Ugyanakkor a magyar kar érdeke is az lenne, ha az új jogszabály lehetővé tenné a magyar nyelven és magyar nyelvből történő felvételizést az ukrajnai felsőoktatási intézményekbe – hangsúlyozta Spenik.
MTI
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
