Egyetértés alakult ki a felek között a felsőoktatási törvényt előkészítő dokumentumokról azon az újabb egyeztetésen, amelyet a közigazgatási miniszter kezdeményezésére tartottak a kormány, diákszervezetek és felsőoktatási intézmények képviselőinek részvételével - mondta a kormányszóvivő.
Nagy Anna felidézte, hogy néhány héttel ezelőtt a felek arról állapodtak meg, hogy két dokumentumot állítanak össze: egy problématérképet, amely összefoglalja a felsőoktatás előtt álló megoldandó kérdéseket, illetve egy, az alapelveket rögzítő anyagot.
A dokumentumok elkészültek, "ezek összefésüléséből" összeállt az a két végleges anyag, amiről tárgyaltak a résztvevők. Teljes egyetértés volt azt illetően, hogy nagy szükség van új felsőoktatási törvényre - mondta a kormányszóvivő. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának problémalistáját és javaslatait itt olvashatod el. A problématérkép az oktatás színvonalát, a minőséget érintő kérdésekre, a tömegesedésre, az állami szerepvállalás pontosítására, a felsőoktatás struktúrájára, ezen belül a vagyongazdálkodásra, az intézmények belső szervezetére, a döntési mechanizmus egyszerűsítésére terjed ki. Tartalmazza továbbá a felvételi követelményekkel, képzéssel kapcsolatos felvetéseket, illetve kutatással, innovációval, a felsőoktatás nemzetközi szerepvállalásával kapcsolatos kérdéseket. A kormányszóvivő az alapelveket között említette, hogy a felsőoktatásnak a közjót kell szolgálnia, illetve azt a versenyképesség szolgálatába kell állítani. Az utolsó "összefésülése" az anyagoknak jövő hét elején történik meg, és várhatóan jövő hét közepén hozzák nyilvánosságra a végleges dokumentumot is. Nagyon bízunk abban, hogy a folyamat végén megszülető felsőoktatási törvényt mindenki magáénak érzi majd, és olyan lesz, amivel mindenki egyetért; a törvényjavaslat kidolgozása ennek jegyében fog történni - fogalmazott Nagy Anna.MTI
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
