Kormányszóvivő: az új felsőoktatási törvényt mindenki magáénak érzi majd

Egyetértés alakult ki a felek között a felsőoktatási törvényt előkészítő dokumentumokról azon az újabb egyeztetésen, amelyet a közigazgatási miniszter kezdeményezésére tartottak a kormány, diákszervezetek és felsőoktatási intézmények képviselőinek részvételével - mondta a kormányszóvivő.

  • Eduline

Nagy Anna felidézte, hogy néhány héttel ezelőtt a felek arról állapodtak meg, hogy két dokumentumot állítanak össze: egy problématérképet, amely összefoglalja a felsőoktatás előtt álló megoldandó kérdéseket, illetve egy, az alapelveket rögzítő anyagot.

A dokumentumok elkészültek, "ezek összefésüléséből" összeállt az a két végleges anyag, amiről tárgyaltak a résztvevők. Teljes egyetértés volt azt illetően, hogy nagy szükség van új felsőoktatási törvényre - mondta a kormányszóvivő.

 A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának problémalistáját és javaslatait itt olvashatod el.

A problématérkép az oktatás színvonalát, a minőséget érintő kérdésekre, a tömegesedésre, az állami szerepvállalás pontosítására, a felsőoktatás struktúrájára, ezen belül a vagyongazdálkodásra, az intézmények belső szervezetére, a döntési mechanizmus egyszerűsítésére terjed ki. Tartalmazza továbbá a felvételi követelményekkel, képzéssel kapcsolatos felvetéseket, illetve kutatással, innovációval, a felsőoktatás nemzetközi szerepvállalásával kapcsolatos kérdéseket.

A kormányszóvivő az alapelveket között említette, hogy a felsőoktatásnak a közjót kell szolgálnia, illetve azt a versenyképesség szolgálatába kell állítani. Az utolsó "összefésülése" az anyagoknak jövő hét elején történik meg, és várhatóan jövő hét közepén hozzák nyilvánosságra a végleges dokumentumot is.

Nagyon bízunk abban, hogy a folyamat végén megszülető felsőoktatási törvényt mindenki magáénak érzi majd, és olyan lesz, amivel mindenki egyetért; a törvényjavaslat kidolgozása ennek jegyében fog történni - fogalmazott Nagy Anna.

MTI

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.