Kormányszóvivő: az új felsőoktatási törvényt mindenki magáénak érzi majd

Egyetértés alakult ki a felek között a felsőoktatási törvényt előkészítő dokumentumokról azon az újabb egyeztetésen, amelyet a közigazgatási miniszter kezdeményezésére tartottak a kormány, diákszervezetek és felsőoktatási intézmények képviselőinek részvételével - mondta a kormányszóvivő.

  • Eduline

Nagy Anna felidézte, hogy néhány héttel ezelőtt a felek arról állapodtak meg, hogy két dokumentumot állítanak össze: egy problématérképet, amely összefoglalja a felsőoktatás előtt álló megoldandó kérdéseket, illetve egy, az alapelveket rögzítő anyagot.

 

A dokumentumok elkészültek, "ezek összefésüléséből" összeállt az a két végleges anyag, amiről tárgyaltak a résztvevők. Teljes egyetértés volt azt illetően, hogy nagy szükség van új felsőoktatási törvényre - mondta a kormányszóvivő. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának problémalistáját és javaslatait itt olvashatod el.

 

A problématérkép az oktatás színvonalát, a minőséget érintő kérdésekre, a tömegesedésre, az állami szerepvállalás pontosítására, a felsőoktatás struktúrájára, ezen belül a vagyongazdálkodásra, az intézmények belső szervezetére, a döntési mechanizmus egyszerűsítésére terjed ki. Tartalmazza továbbá a felvételi követelményekkel, képzéssel kapcsolatos felvetéseket, illetve kutatással, innovációval, a felsőoktatás nemzetközi szerepvállalásával kapcsolatos kérdéseket.

 

A kormányszóvivő az alapelveket között említette, hogy a felsőoktatásnak a közjót kell szolgálnia, illetve azt a versenyképesség szolgálatába kell állítani. Az utolsó "összefésülése" az anyagoknak jövő hét elején történik meg, és várhatóan jövő hét közepén hozzák nyilvánosságra a végleges dokumentumot is.

 

Nagyon bízunk abban, hogy a folyamat végén megszülető felsőoktatási törvényt mindenki magáénak érzi majd, és olyan lesz, amivel mindenki egyetért; a törvényjavaslat kidolgozása ennek jegyében fog történni - fogalmazott Nagy Anna.

MTI

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.