Akár nyilvánosan is lehet értékelni az egyetemi tanárok munkáját

Nincs törvényi akadálya a felsőoktatási intézményekben szokásos hallgatói kurzusértékelő lapok nyilvánosságra hozatalának, de arra kizárólag az oktató előzetes beleegyezése alapján van lehetőség - közölte Jóri András adatvédelmi biztos.

  • Eduline

Az oktatók személyére azonosíthatóan vonatkozó adatok, és az azokból levonható következtetések személyes adatnak minősülnek, ugyanakkor azok nem lehetnek kizárólagosan az érintettek információs önrendelkezésének tárgyai - szögezte le a biztos egy, a nyilvánosságra hozatal előtt állásfoglalást kérő egyetem beadványa kapcsán.

 

A közlemény szerint az egyetemek, felsőoktatási intézmények - minőségbiztosítási célból - kurzusértékelő lapot töltetnek ki a hallgatókkal, amelyet feldolgozva minden egyes kurzushoz meghatározott pontszámot rendelnek, így mérik a kurzus jellemzőit. A lapokon az oktató szakmai felkészültségére, segítőkészségére, az oktatott tananyag strukturáltságára, az oktató pontosságára, a kurzus interaktivitására és általában az azzal való elégedettségre vonatkozó kérdésekre várják a hallgatók válaszát.
Az oktató dönti el, nyilvánosságra hozhatják-e munkája értékelését
Horváth Szabolcs

Az adatvédelmi biztos gyakorlatában már több esetben felmerült az oktatók véleményezésének, illetve a hallgatói kurzusértékelő lapok nyilvánosságra hozatalának kérdése - olvasható a közleményben. Az ezen ügyekben adott állásfoglalások megállapították, hogy az oktatók személyére azonosíthatóan vonatkozó adatok, és az azokból levonható következtetések személyes adatnak minősülnek, ugyanakkor azok nem lehetnek kizárólagosan az érintett személyek információs önrendelkezésének tárgyai - írta Jóri András.

 

Véleménye szerint az egyetemi oktatók munkájának hallgatói véleményezése, értékelése kizárólag célhoz kötötten ismerhető meg, ezért az értékelés nyilvánosságra hozatalához kizárólag az oktató előzetes beleegyezése vagy törvény felhatalmazása alapján van lehetőség. Ez a szabály vonatkozik az oktatói körökben történő nyilvánosságra hozatalra is.

 

A felsőoktatásról szóló törvény szerint a felsőoktatási intézményekben kötelező minőségbiztosítási rendszert működtetni, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményeire vonatkozó adatokat nyilván lehet tartani. A törvény értelmében az eredmények továbbíthatók a felsőoktatási intézmények hallgatói, illetve foglalkoztatási jogviszonyban állói számára az intézményi szabályzatban meghatározott módon. A nyilvánosságra hozatalnak tehát Jóri András szerint nincsen törvényi akadálya.

MTI 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.