Összevonják a Rendőrtiszti Főiskolát és a nemzetvédelmi egyetemet

Jövő év január 1-jén megalakul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ennek részeként működik tovább a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara. Az általános jogutódlás miatt a hallgatók jogviszonya változatlan lesz, ugyanakkor az oktatói létszám alakulását a közszolgálati egyetem "oktatási, kutatási és gazdálkodási stratégiája fogja meghatározni".

  • Eduline
Ha idén felvételizel a Rendőrtiszti Főiskolára, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre vagy a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karára, az átalakulás ellenére még ezeket az intézményeket kell megjelölnöd a jelentkezési lapon.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásának kormánybiztosa, Kis Norbert József az összevonást azzal indokolta, hogy a kormány a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a korábbiaknál összehangoltabb és tervezettebb utánpótlásképzést akar megvalósítani. Ezt a célt szerinte az említett három állami fenntartású felsőoktatási intézmény - a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE), a rendvédelmi és rendészeti felsőoktatást képviselő Rendőrtiszti Főiskola (RTF) és a Budapesti Corvinus Egyetemtől különváló, a közigazgatási felsőoktatást alaptevékenységként folytató Közigazgatás-tudományi Kar (BCE KIK) - egyesülése, az intézményi hagyományok megőrzése mellett, szoros oktatási és kutatási integrációval biztosíthatja. Mi lesz a Rendőrtiszti Főiskola sorsa? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az egyetem megalakulását az Országgyűlés által márciusban elfogadandó létesítési és átalakulási törvény, valamint a júniusban elfogadandó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetéről és működéséről szóló jogszabály rendezi majd - közölte Kis Norbert József, hozzátéve, hogy mivel a három egyesülő intézményt korábban már akkreditálta a Magyar Akkreditációs Bizottság, integrációjuk nem igényel újabb eljárást.

MTI - Koszticsák Szilárd

A hallgatók diplomájában a régi és az új intézmény is szerepel majd

A miniszteri biztos kifejtette: a közszolgálati egyetem 2012. január 1-jén kezdi meg működését, vagyis a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara 2012. január 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében, annak karaiként – a képzési szerkezetüket megőrizve – fognak működni. A jogelőd és a jogutód intézmény között teljes jogi folytonosság lesz. Így a tanulmányaikat a jogelődnél megkezdő hallgatók eredeti szakjukon, a választott intézményben folytatják tanulmányaikat. Diplomájuk, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a jogelőd intézmény szerinti kar állít majd ki, tartalmazni fogja a jogelőd intézmény nevét is. Az általános jogutódlás miatt a hallgatók jogviszonya, valamint érdekképviselete az intézményvezetésben ugyancsak változatlan lesz.

Arra a kérdésre, hogy az egységes intézményben is ugyanazzal az oktatói létszámmal számolnak-e, mint a most még különállókban, Kis Norbert József azt válaszolta: "az oktatói létszám alakulását az egyetem oktatási, kutatási és gazdálkodási stratégiája fogja meghatározni".

A képzési rendszer átalakítását az új egyetem és a fenntartók által közösen meghatározott képzési stratégia határozza majd meg. 2012-től a három kar eredeti képzési kínálatát követi, új képzési programok 2013-tól indulhatnak - a megfelelő akkreditáció után - felmenő rendszerben - közölte.

A közszolgálati egyetem a ZMNE, az RTF és a BCE KIK campusán fog működni. Hosszabb távra azonban - folytatta - az egyetem kidolgozza "az infrastruktúra ésszerűsítésének stratégiáját, amely közös épületek hatékony kihasználását is tartalmazhatja".

Az új egyetemet rektor vezeti, döntéshozó testülete a szenátus. Az átalakítás előkészítésében 2010 júniusától részt vesznek az érintett intézmények vezetői, és egyeztetés folyik a hallgatói önkormányzatokkal is - tájékoztatott a miniszteri biztos, aki június 30-ig tölti be a tisztséget.

MTI

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.