Összevonják a Rendőrtiszti Főiskolát és a nemzetvédelmi egyetemet

Jövő év január 1-jén megalakul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ennek részeként működik tovább a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara. Az általános jogutódlás miatt a hallgatók jogviszonya változatlan lesz, ugyanakkor az oktatói létszám alakulását a közszolgálati egyetem "oktatási, kutatási és gazdálkodási stratégiája fogja meghatározni".

  • Eduline
Ha idén felvételizel a Rendőrtiszti Főiskolára, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre vagy a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karára, az átalakulás ellenére még ezeket az intézményeket kell megjelölnöd a jelentkezési lapon.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásának kormánybiztosa, Kis Norbert József az összevonást azzal indokolta, hogy a kormány a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a korábbiaknál összehangoltabb és tervezettebb utánpótlásképzést akar megvalósítani. Ezt a célt szerinte az említett három állami fenntartású felsőoktatási intézmény - a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE), a rendvédelmi és rendészeti felsőoktatást képviselő Rendőrtiszti Főiskola (RTF) és a Budapesti Corvinus Egyetemtől különváló, a közigazgatási felsőoktatást alaptevékenységként folytató Közigazgatás-tudományi Kar (BCE KIK) - egyesülése, az intézményi hagyományok megőrzése mellett, szoros oktatási és kutatási integrációval biztosíthatja. Mi lesz a Rendőrtiszti Főiskola sorsa? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az egyetem megalakulását az Országgyűlés által márciusban elfogadandó létesítési és átalakulási törvény, valamint a júniusban elfogadandó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetéről és működéséről szóló jogszabály rendezi majd - közölte Kis Norbert József, hozzátéve, hogy mivel a három egyesülő intézményt korábban már akkreditálta a Magyar Akkreditációs Bizottság, integrációjuk nem igényel újabb eljárást.

MTI - Koszticsák Szilárd

A hallgatók diplomájában a régi és az új intézmény is szerepel majd

A miniszteri biztos kifejtette: a közszolgálati egyetem 2012. január 1-jén kezdi meg működését, vagyis a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara 2012. január 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében, annak karaiként – a képzési szerkezetüket megőrizve – fognak működni. A jogelőd és a jogutód intézmény között teljes jogi folytonosság lesz. Így a tanulmányaikat a jogelődnél megkezdő hallgatók eredeti szakjukon, a választott intézményben folytatják tanulmányaikat. Diplomájuk, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a jogelőd intézmény szerinti kar állít majd ki, tartalmazni fogja a jogelőd intézmény nevét is. Az általános jogutódlás miatt a hallgatók jogviszonya, valamint érdekképviselete az intézményvezetésben ugyancsak változatlan lesz.

Arra a kérdésre, hogy az egységes intézményben is ugyanazzal az oktatói létszámmal számolnak-e, mint a most még különállókban, Kis Norbert József azt válaszolta: "az oktatói létszám alakulását az egyetem oktatási, kutatási és gazdálkodási stratégiája fogja meghatározni".

A képzési rendszer átalakítását az új egyetem és a fenntartók által közösen meghatározott képzési stratégia határozza majd meg. 2012-től a három kar eredeti képzési kínálatát követi, új képzési programok 2013-tól indulhatnak - a megfelelő akkreditáció után - felmenő rendszerben - közölte.

A közszolgálati egyetem a ZMNE, az RTF és a BCE KIK campusán fog működni. Hosszabb távra azonban - folytatta - az egyetem kidolgozza "az infrastruktúra ésszerűsítésének stratégiáját, amely közös épületek hatékony kihasználását is tartalmazhatja".

Az új egyetemet rektor vezeti, döntéshozó testülete a szenátus. Az átalakítás előkészítésében 2010 júniusától részt vesznek az érintett intézmények vezetői, és egyeztetés folyik a hallgatói önkormányzatokkal is - tájékoztatott a miniszteri biztos, aki június 30-ig tölti be a tisztséget.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.