Hoffmann Rózsa kijelentette: szó sincs a felsőoktatási törvény visszavonásáról. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes mediátori szerepben történő belépése az egyeztetésekbe azt jelzi, hogy egy szinttel magasabbra kerültek a tárgyalások, ami a sokszor érthetetlen indulatokat is visszafogta, és a vitát visszaterelte szakmai mederbe. Hozzátette: a koncepción sokszor olyan elemeket kértek számon, amelyek azért nem kerültek bele, mert nem is állt szándékukban a kerettörvényben részletszabályokat adni.
A Pokorni Zoltánnal kibontakozott vitáról kifejtette: mindig készen állt a párbeszédre, és az egyeztetések elől a jövőben sem zárkózik el, bár a nyilvánosság elé vitt, szakmai köntösbe bújtatott támadásokat helyteleníti. "Folyik közöttünk párbeszéd, nincs sok olyan kérdés, amelyben ellentétes lenne az álláspont, ezeket egymás között el fogjuk rendezni. Lesznek talán nyitva maradó kérdések, ezekben - mint ahogyan az a demokráciákban szokásos - a parlament dönt majd" - tette hozzá. A szakmai szervezetekkel az egyeztetések folytatódnak a következő hetekben, hónapokban is - jelezte az államtitkár. Az utóbbi időben érkezett javaslatokról szólva elmondta, már nemigen tartalmaznak új elemeket, érdekes módon az eredeti koncepciót erősítik, ez azt jelzi, "jó úton jártunk".
Hoffmann Rózsa megerősítette, hogy a koncepció május-júniusban kerülhet a parlament elé, és még a tavaszi ülésszakban döntés születhet róla. Egyes elemei fokozatosan léphetnek majd életbe, de az egész törvény szeptembertől hatályos lehet.
Vizsgaszámok korlátozása: Hoffmann Rózsa kitart Az államtitkár hangsúlyozta: kitart amellett, hogy a vizsgaszámokat korlátozni kell. A minőség javulásának hallgatói oldalról is meg kell teremteni a feltételeit - jelentette ki, hozzátéve: emberileg legfeljebb négyszeri vizsgaalkalmat tud elfogadni, a parttalan vizsgázgatás a szellemi, anyagi javak tékozlása. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium javaslata szerint az első sikertelen vizsga után kérhetné a hallgató, hogy más oktatónál vizsgázzon, s a harmadik próbálkozás után akár független testület előtt adhatna számot tudásáról.
A tervezet január eleji változatában az is szerepel, hogy a negyedik sikertelen vizsga után automatikusan megszűnik a hallgatók jogviszonya - erről szóló összefoglalónkat itt találod, arról pedig itt olvashatsz, milyen ellenmondásba csúszott bele decemberben Hoffmann Rózsa.Szerinte ezek a garanciák védenék a hallgatókat az esetleges oktatói túlkapásoktól. Határozottan ellenzi, hogy ezt a kérdést az egyetemi autonómia keretei közé helyezzék. Ahol ugyanis erős a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) a lazaságot állandósítani akaró álláspontját osztó hallgatói lobbi, ott nem a minőséget szolgáló megoldás születne - mutatott rá. A minisztérium azt az álláspontot képviseli, hogy a majdani törvény konkrétan rögzítse a vizsgalehetőségek számát.
2012-től újra felvételiztethetnek az egyetemek és főiskolák Ha a jogszabályt elfogadják, a szóbeli felvételizés 2012-ben léphet életbe. A részleteken most dolgoznak, de az elképzelhető, hogy a legkiválóbb írásbeli teljesítményt nyújtó jelentkezőknek nem kell majd szóbelizniük. Mindazonáltal szakonként országosan egységes rendszerben gondolkodnak.
A tervek szerint rögzítené a koncepció, hogy minden évben az előző esztendőben 18. évét betöltő korosztály 45 százaléka léphessen be államilag finanszírozott képzésbe. A lemorzsolódás mellett az önköltséges diákokkal így teljesíthetőnek tűnik az az uniós előírás, hogy 2020 után a 30-34 éves korosztályon belül érje el a 40 százalékot a felsőfokú végzettséget szerzők aránya.
2013-tól a felsőoktatásba való belépés feltétele lesz az egy emelt szintű érettségi, 2014-től pedig két tárgy lenne a követelmény - mondta az államtitkár. Megjegyezte: ez nem jelent majd leküzdhetetlen akadályt, ugyanis az alap- és emelt szint követelményszintje megváltozik. Hozzátette: a két kötelező tárgy közül csak az egyik lesz a szakhoz kötött, a másik szabadon választható lesz.
Túl sok kar működik az országban Arra a kérdésre, hogy magas-e a felsőoktatási intézmények száma, azt felelte: abszolút értelemben lehet, hogy soknak tűnik, de problémának a karok elaprózottságát látja. A magyar felsőoktatásban több mint 170 kar működik, racionalizálni kell a struktúrát - mondta. Kiemelte: nem áll szándékukban egyetlen régiót sem intézményétől megfosztani, hozzáfűzte: a magas minőségű és a munkaerőpiac által igényelt képzéseket kell erősíteni. Lehetséges, hogy néhány éven belül az intézmények a jelenlegi összetételben, de szűkebb képzési kapacitással működnek majd.
Az ésszerűsítés és a minőség biztosításának egyik eszköze lehet, hogy azok az egyetemi karok kaphatnak majd engedélyt, ahol a minősített oktatók aránya 66 százalék, főiskolai karoknál pedig 40 százalék.
Álláspontja szerint nem szabad presztízskérdést csinálni az oktatás szerkezeti átalakításából. Szimbolikusan megemlítette: miközben például ógörög szakra szükség van a magyar felsőoktatás egészében, nem szükséges minden egyetemen ilyen szakot működtetni. A racionalizálást szolgálja az új felvételi rendszerben az is, hogy a keretszámokat elsősorban nem a jelentkezők igénye, hanem a munkaerő-piaci igények és az egyes egyetemeken, illetve főiskolákon folyó oktatás minősége alapján osztják majd szét.
Kitért arra, hogy magához a bolognai egyezményhez való csatlakozást nem tartja felülvizsgálandónak, de a rosszul értelmezett gyakorlatot át kell tekinteni. A csatlakozás nem predesztinálta azt, hogy ilyen generálisan és gyorsan álljon át a magyar felsőoktatás a kétciklusú képzésre - mondta, hozzátéve: az unió ezt senkitől, így Magyarországtól sem várta el. Jelenleg készülnek azok a háttértanulmányok, hogy az osztatlan képzésre való visszaállás a pedagógusképzésben mit jelent. Reményei szerint 2012-ben már a meghatározott területeken elkezdődhet az osztatlan képzés.
MTI
