Négyes-ötös osztályzatot adtak a hallgatók a szegedi egyetemnek

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatóinak túlnyomó többsége elégedett az intézmény oktatási színvonalával - legalábbis egy tavaly ősszel végzett felmérés eredményei szerint.

  • Eduline

A hallgatók több mint negyede ötös, csaknem fele pedig négyes osztályzatot adott, amikor értékelnie kellett az SZTE oktatási színvonalát, a válaszadók 93 százaléka büszke arra, hogy az intézmény hallgatója - mondta Kancsák Csaba kutatásvezető a 467 hallgató megkérdezésével készült felmérésről. 

 

A felmérés 2010 októberében, az Európai Ifjúság Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ országos programjának részeként készült el, és hasonló vizsgálatok folytak Debrecenben és Pécsett is.
A Szegedi Tudományegyetem központi épülete: szeretik a hallgatók
MTI

Az egyetemi oktató tájékoztatása szerint a szegedi hallgatók túlnyomó többsége havonta 60 ezer forintnál kevesebb pénzből él, a legtöbben - negyven százalék – 21 és 40 ezer forint közötti összeget költenek egy hónapban. Mennyi pénzből élnek a magyar hallgatók, és vállalnak-e munkát a tanulás mellett? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

A diákok a válaszaik alapján hétközben több időt töltenek Szegeden, mint társaik a hasonló vidéki egyetemi városokban: általában vasárnap érkeznek a csongrádi megyeszékhelyre és csütörtökön vagy pénteken utaznak el. A hallgatók több mint hetven százaléka elégedett a sportolási és kulturális lehetőségekkel.

 

Szintén a túlnyomó többség kiválónak tartja az egyetemi szolgáltatásokat is, a legjobb osztályzatot az Egyetemi Könyvtár kapta, s a válaszadók többsége kedvenc helyeként is a bibliotékának otthont adó Tanulmányi és Információs Központot nevezte meg - mondta a kutatásvezető.

 

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.