A külföldi hallgatók megoldást jelenthetnek a magyar felsőoktatás egyes problémáira. Kérdés, hogy mivel tudják a hazai intézmények Magyarországra csábítani a hallgatókat, illetve kik járnak jól a külföldi fiatalok megjelenésével.
Ha egy tavaszi délután az emberellátogat Budapesten a Kálvin tér környékének bármelyik divatos kávézójába, igazi multikulturális hangulatba csöppen. A jelenség csak kisebb részben köszönhető a turistáknak, sokkal inkább a környék egyetemein tanuló külföldi diákok töltik meg a teraszokat, laptopjaikba, jegyzeteikbe temetkezve. A felsőoktatás üzleti modelljeiben a külföldről érkező hallgatók mindenhol fontos szerepet töltenek be. Magyarország egyetemeit is egyre többen választják közülük, ám mostani, 15 ezres létszámuknak közel a kétszerese kellene ahhoz, hogy megoldást jelentsenek a magyar felsőoktatás leggyakrabban emlegetett problémáira, az alulfinanszírozottságra, az oktatók motiválatlanságára, a provincializmusra.
Felsőoktatási export
Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a felsőoktatási intézmények már több évtizede a piac szabályai szerint működnek.
Kiélezett versenyt folytatnak a hallgatókért
, akik a szolgáltatás minősége, ár-érték aránya alapján döntenek: a szóba jöhető intézmények közül a legjobb karrierlehetőséget ígérő, rangos oktatói névsort felsorakoztató, illetve – nem utolsósorban – kedvező tandíjat számlázó egyetemeket választják. A magyar felsőoktatás egyelőre nem ért el mesterfokozatot a versenyképességben, holott a „felsőoktatási export” növelése kulcskérdés a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából – állítja többek között a Bod Péter Ákos és Árva László nevéhez fűződő, Gyorsítósáv című tanulmány.
Külső források
Ebből is látszik, a magyar felsőoktatás egyelőre messze van Nagy-Britannia gondjaitól, ahol éppen most vetették fel, korlátozni kellene az országban tanuló külföldi hallgatók számát. Az egyetemek kiválóan megélnek ugyan a többnyire az arab országokból és Indiából érkező diákokból kisajtolt, nemritkán háromszoros tandíjból, ami szemeszterenként elérheti akár a 10 ezer fontot (mintegy 3,2 millió forintot) is, ám a komoly felvételi vizsga nélkül felvett hallgatók számának gyors gyarapodása könnyen a minőség rovására mehet. Ráadásul számos visszaélés történt a brit diákvízummal, ami kockázatokat rejt a munkaerőpiac és a nemzetbiztonság számára.
Magyarországon ilyen veszélyek egyelőre nincsenek, a brit és általában a nyugat-európai „iskolapiac” esetleges szűkülése viszont jó esélyt jelenthet a kelet-közép-európai, így a hazai egyetemek számára – mutatott rá egyik cikkében a brit Economist gazdasági hetilap. Csakhogy
a magyar intézmények ma még a régiós versenyben sem állnak igazán jól
– a szomszédos országok oktatása nyelvileg nyitottabb, így könnyebben fogadnak be külföldi hallgatókat, nem beszélve arról, hogy egyes ázsiai országokkal szemben igen szigorú a magyar vízumkényszer, ezért a régiónkba érkező ottani diákok inkább Csehország vagy Szlovénia egyetemeit választják.
Megvásárolt tudás
Amíg a kisebb vidéki egyetemeknek az is gondot okoz, hogy
angol nyelvű képzéseket indítsanak
– amit a BME már 1984-ben megtett –, addig a nagyobbak (és az ezen a téren is hagyománnyal rendelkezők) ma már nem csupán a képzés színvonalára ügyelnek, hanem arra is, hogy szem előtt tartsák az ár-érték arányt, és így a hozzájuk érkező külföldi hallgatók úgy érezhessék, „jó vásárt csináltak” a pénzükért. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) szemeszterenkénti 975 ezer forintos ára nagyjából a negyede például a New York-i vagy a rangosabb európai orvosképzések tandíjainak, miközben aki Budapesten tanulja az orvoslást, garantáltan színvonalas oktatásban részesül – vélik szakmai körökben.
Alighanem így gondolja ezt a norvég állam is, amelyik – ahelyett hogy saját orvosi egyetemet gründolna – komplett évfolyamnyi helyeket vásárol Budapesten. Így nem is olyan meglepő az az adat, hogy a SOTE diákjainak 41 százaléka külföldről érkezik. A bolognai rendszer bevezetésével ugyanakkor tovább liberalizálódott a felsőoktatási piac: megnyílt az út a külföldi egyetemek előtt, hogy Magyarországon is beindítsák képzéseiket. Természetesen a magyar intézmények is megtehetik ugyanezt az EU tagországaiban, ám miután ez komoly anyagi befektetést igényel, érthető, hogy ők még nem tülekednek az „oktatásexport” piacán.
A tőkeerős, jó nevű nyugat-európai egyetemek tehát könnyen beléphetnek a magyar oktatási piacra (más kérdés, hogy kiszervezett tagozatukon eléri-e a képzés színvonala az otthonit). A kisebb, bezárással fenyegetett egyetemekre viszont újabb veszélyt jelenthet, hogy az újonnan belépő intézmények is kihasítanak egy szeletet az egyre kisebb tortából. Furcsa módon azonban némelyiküknek még ez is kiutat jelenthet: szervizmunkát végezhetnek – azaz tanerőt, termet, helyismeretet és szakértelmet kölcsönözhetnek – az új iskolák számára.
Deák Dániel
Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megrendelhetsz a www.hvgplusz.hu weboldalon.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
