Alkalmassági vizsga a tanári, egészségügyi és pszichológiai szakokon, két kötelező emelt szintű érettségi, négy vizsgalehetőség és a hallgatói képviselet arányának csökkentése – az új felsőoktatási törvény tervezetének legvitatottabb pontjai. Utánajártunk, Európa és a világ más országaiban törvények vagy az egyetemek belső szabályzatai határozzák meg, pontosan hány alkalommal próbálkozhatnak ugyanazzal a tantárggyal a bukdácsoló hallgatók, részt vehetnek-e a szenátus munkájában a diákok, és kötelezőek-e az alkalmassági vizsgák.
| Több felsőoktatási intézmény olyan alkalmassági teszteket használ, amelyek arra keresnek választ, hogy a felvételizők elég érettek-e ahhoz, hogy felsőfokú tanulmányokba kezdjenek. Ez utóbbi kategóriába tartozik az Egyesült Államokban használt SAT- és ACT-teszt: a SAT a tanulók íráskészségét, szövegértését és matematikai feladatmegoldó képességét, az ACT ezek mellett a tudományos érveléstechnikát és az angol nyelvi készséget is méri. Hasonló akadémiai alkalmassági teszten kell részt venniük a venezuelai és a dominikai diákoknak is. |
Nincs könnyű dolguk azoknak az amerikai diákoknak, akik üzleti és vállalatvezetési, jogi vagy éppen orvosi képzésre felvételiznek, tárgyi tudásuk mellett ugyanis szakmai rátermettségükről is számot kell adniuk a jelentkezési lapon megjelölt egyetemen vagy főiskolán. Nem ők az egyetlenek, akiknek ehhez hasonló alkalmassági vizsgán kell átmenniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bejutni a kiválasztott felsőoktatási intézménybe.
Az egészségügyi szakokra az Egyesült Királyságban és Kanadában is csak az orvosi hivatáshoz szükséges adottságokkal rendelkező fiatalokat veszik fel, Oxfordban és Cambridge-ben a gondolkodási készséget mérő Thinkig Skill Assessment vizsga is része például a politika- és gazdaságtudományi vagy a pszichológia és filozófia képzések felvételijének. Sőt, Oxfordban még a történelem szakra jelentkezőknek is történelmi alkalmassági teszten kell bizonyítaniuk, hogy rendelkeznek a szakmához szükséges készségekkel. Spanyolország egyes tartományaiban a fordító-tolmács, valamint a testnevelési szakok felvételije tartalmaz alkalmassági tesztet.Kettőnél többször csak kevesen futhatnak neki a vizsgáknak
Angliában a pótvizsgák számáról ugyanúgy a felsőoktatási intézmények döntenek, mint az alkalmassági vizsgáztatásról. A londoni egyetem gazdasági és politikatudományi karán a BA-képzés első évében maximum háromszor lehet nekifutni ugyanannak a vizsgának, míg a második és harmadik évben legfeljebb kétszer. Az oxfordi szabályozás még ennél is szigorúbb: már az elsőéveseknek is csak egy javítási lehetőségük van.
Az orvosi egyetemek legfontosabb vizsgáit mind az Egyesült Államokban, mind Kanadában és Spanyolországban központilag szabályozzák. A spanyol medikusok jövője például attól függ, hány pontot szereznek az államilag szervezett MIR-teszten, ez dönti el ugyanis, hogy a kétéves alapképzés után milyen szakirányt vehetnek fel. Ha nem elégedettek az eredményükkel, és meg akarják ismételni a vizsgát, az egész képzést újra kell kezdeniük. Az USA-ban és Kanadában is hasonló rendszer működik: ott a három részből álló USMLE-vizsgán megszerzett pontoktól függ, ki melyik kórházban kezdhet dolgozni. Bár a sikertelen vizsgát az amerikai és kanadai hallgatók is megismételhetik, a bukásnak nyoma marad, így sokat ront az elhelyezkedési lehetőségeiken.
Az egyetem dönt a hallgatói képviselet létszámárólA hallgatói képviselet szenátusi aránya a kanadai és amerikai egyetemeken és főiskolákon intézményenként változó - a kanadai British Columbia Egyetem szenátusában minden második tag hallgató, az ottawai egyetemen viszont a hetvenkét tagból álló testület munkájában mindössze tizenegy diák vehet részt. Az Egyesült Államokban egy felmérés kimutatta: az ország magánegyetemeinek és -főiskoláinak 8,5, míg az állami intézmények 50,3 százalékában volt hallgatói tagja a szervezeti ügyekért felelős testületnek.
Európában is vegyes a kép: a madridi Alcalá de Henaresi egyetem testületének huszonöt, a barcelonai autonóm egyetem szenátusának pedig körülbelül harminc százaléka tanuló, míg az Egyesült Királyságban a hallgatók nem vehetnek részt közvetlenül a szenátus munkájában, csupán javaslatokat tehetnek a hallgatói érdekképviseleti szervezeten, a Students' Unionon keresztül.B.B.edulineAz első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
