Alkalmassági vizsga a tanári, egészségügyi és pszichológiai szakokon, két kötelező emelt szintű érettségi, négy vizsgalehetőség és a hallgatói képviselet arányának csökkentése – az új felsőoktatási törvény tervezetének legvitatottabb pontjai. Utánajártunk, Európa és a világ más országaiban törvények vagy az egyetemek belső szabályzatai határozzák meg, pontosan hány alkalommal próbálkozhatnak ugyanazzal a tantárggyal a bukdácsoló hallgatók, részt vehetnek-e a szenátus munkájában a diákok, és kötelezőek-e az alkalmassági vizsgák.
| Több felsőoktatási intézmény olyan alkalmassági teszteket használ, amelyek arra keresnek választ, hogy a felvételizők elég érettek-e ahhoz, hogy felsőfokú tanulmányokba kezdjenek. Ez utóbbi kategóriába tartozik az Egyesült Államokban használt SAT- és ACT-teszt: a SAT a tanulók íráskészségét, szövegértését és matematikai feladatmegoldó képességét, az ACT ezek mellett a tudományos érveléstechnikát és az angol nyelvi készséget is méri. Hasonló akadémiai alkalmassági teszten kell részt venniük a venezuelai és a dominikai diákoknak is. |
Nincs könnyű dolguk azoknak az amerikai diákoknak, akik üzleti és vállalatvezetési, jogi vagy éppen orvosi képzésre felvételiznek, tárgyi tudásuk mellett ugyanis szakmai rátermettségükről is számot kell adniuk a jelentkezési lapon megjelölt egyetemen vagy főiskolán. Nem ők az egyetlenek, akiknek ehhez hasonló alkalmassági vizsgán kell átmenniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bejutni a kiválasztott felsőoktatási intézménybe.
Az egészségügyi szakokra az Egyesült Királyságban és Kanadában is csak az orvosi hivatáshoz szükséges adottságokkal rendelkező fiatalokat veszik fel, Oxfordban és Cambridge-ben a gondolkodási készséget mérő Thinkig Skill Assessment vizsga is része például a politika- és gazdaságtudományi vagy a pszichológia és filozófia képzések felvételijének. Sőt, Oxfordban még a történelem szakra jelentkezőknek is történelmi alkalmassági teszten kell bizonyítaniuk, hogy rendelkeznek a szakmához szükséges készségekkel. Spanyolország egyes tartományaiban a fordító-tolmács, valamint a testnevelési szakok felvételije tartalmaz alkalmassági tesztet.
Kettőnél többször csak kevesen futhatnak neki a vizsgáknak
Angliában
ugyanúgy a felsőoktatási intézmények döntenek, mint az alkalmassági vizsgáztatásról. A londoni egyetem gazdasági és politikatudományi karán a BA-képzés első évében maximum háromszor lehet nekifutni ugyanannak a vizsgának, míg a második és harmadik évben legfeljebb kétszer. Az oxfordi szabályozás még ennél is szigorúbb: már az elsőéveseknek is csak egy javítási lehetőségük van.
Az orvosi egyetemek legfontosabb vizsgáit mind az Egyesült Államokban, mind Kanadában és Spanyolországban központilag szabályozzák. A spanyol medikusok jövője például attól függ, hány pontot szereznek az államilag szervezett MIR-teszten, ez dönti el ugyanis, hogy a kétéves alapképzés után milyen szakirányt vehetnek fel. Ha nem elégedettek az eredményükkel, és meg akarják ismételni a vizsgát, az egész képzést újra kell kezdeniük. Az USA-ban és Kanadában is hasonló rendszer működik: ott a három részből álló USMLE-vizsgán megszerzett pontoktól függ, ki melyik kórházban kezdhet dolgozni. Bár a sikertelen vizsgát az amerikai és kanadai hallgatók is megismételhetik, a bukásnak nyoma marad, így sokat ront az elhelyezkedési lehetőségeiken.
Az egyetem dönt a hallgatói képviselet létszámáról
A hallgatói képviselet szenátusi aránya a kanadai és amerikai egyetemeken és főiskolákon intézményenként változó - a kanadai British Columbia Egyetem szenátusában minden második tag hallgató, az ottawai egyetemen viszont a hetvenkét tagból álló testület munkájában mindössze tizenegy diák vehet részt. Az Egyesült Államokban egy felmérés kimutatta: az ország magánegyetemeinek és -főiskoláinak 8,5, míg az állami intézmények 50,3 százalékában volt hallgatói tagja a szervezeti ügyekért felelős testületnek.
Európában is vegyes a kép: a madridi Alcalá de Henaresi egyetem testületének huszonöt, a barcelonai autonóm egyetem szenátusának pedig körülbelül harminc százaléka tanuló, míg az Egyesült Királyságban a hallgatók nem vehetnek részt közvetlenül a szenátus munkájában, csupán javaslatokat tehetnek a hallgatói érdekképviseleti szervezeten, a Students' Unionon keresztül.
B.B.
eduline
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
