Alkalmassági vizsga a tanári, egészségügyi és pszichológiai szakokon, két kötelező emelt szintű érettségi, négy vizsgalehetőség és a hallgatói képviselet arányának csökkentése – az új felsőoktatási törvény tervezetének legvitatottabb pontjai. Utánajártunk, Európa és a világ más országaiban törvények vagy az egyetemek belső szabályzatai határozzák meg, pontosan hány alkalommal próbálkozhatnak ugyanazzal a tantárggyal a bukdácsoló hallgatók, részt vehetnek-e a szenátus munkájában a diákok, és kötelezőek-e az alkalmassági vizsgák.
| Több felsőoktatási intézmény olyan alkalmassági teszteket használ, amelyek arra keresnek választ, hogy a felvételizők elég érettek-e ahhoz, hogy felsőfokú tanulmányokba kezdjenek. Ez utóbbi kategóriába tartozik az Egyesült Államokban használt SAT- és ACT-teszt: a SAT a tanulók íráskészségét, szövegértését és matematikai feladatmegoldó képességét, az ACT ezek mellett a tudományos érveléstechnikát és az angol nyelvi készséget is méri. Hasonló akadémiai alkalmassági teszten kell részt venniük a venezuelai és a dominikai diákoknak is. |
Nincs könnyű dolguk azoknak az amerikai diákoknak, akik üzleti és vállalatvezetési, jogi vagy éppen orvosi képzésre felvételiznek, tárgyi tudásuk mellett ugyanis szakmai rátermettségükről is számot kell adniuk a jelentkezési lapon megjelölt egyetemen vagy főiskolán. Nem ők az egyetlenek, akiknek ehhez hasonló alkalmassági vizsgán kell átmenniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bejutni a kiválasztott felsőoktatási intézménybe.
Az egészségügyi szakokra az Egyesült Királyságban és Kanadában is csak az orvosi hivatáshoz szükséges adottságokkal rendelkező fiatalokat veszik fel, Oxfordban és Cambridge-ben a gondolkodási készséget mérő Thinkig Skill Assessment vizsga is része például a politika- és gazdaságtudományi vagy a pszichológia és filozófia képzések felvételijének. Sőt, Oxfordban még a történelem szakra jelentkezőknek is történelmi alkalmassági teszten kell bizonyítaniuk, hogy rendelkeznek a szakmához szükséges készségekkel. Spanyolország egyes tartományaiban a fordító-tolmács, valamint a testnevelési szakok felvételije tartalmaz alkalmassági tesztet.Kettőnél többször csak kevesen futhatnak neki a vizsgáknak
Angliában a pótvizsgák számáról ugyanúgy a felsőoktatási intézmények döntenek, mint az alkalmassági vizsgáztatásról. A londoni egyetem gazdasági és politikatudományi karán a BA-képzés első évében maximum háromszor lehet nekifutni ugyanannak a vizsgának, míg a második és harmadik évben legfeljebb kétszer. Az oxfordi szabályozás még ennél is szigorúbb: már az elsőéveseknek is csak egy javítási lehetőségük van.
Az orvosi egyetemek legfontosabb vizsgáit mind az Egyesült Államokban, mind Kanadában és Spanyolországban központilag szabályozzák. A spanyol medikusok jövője például attól függ, hány pontot szereznek az államilag szervezett MIR-teszten, ez dönti el ugyanis, hogy a kétéves alapképzés után milyen szakirányt vehetnek fel. Ha nem elégedettek az eredményükkel, és meg akarják ismételni a vizsgát, az egész képzést újra kell kezdeniük. Az USA-ban és Kanadában is hasonló rendszer működik: ott a három részből álló USMLE-vizsgán megszerzett pontoktól függ, ki melyik kórházban kezdhet dolgozni. Bár a sikertelen vizsgát az amerikai és kanadai hallgatók is megismételhetik, a bukásnak nyoma marad, így sokat ront az elhelyezkedési lehetőségeiken.
Az egyetem dönt a hallgatói képviselet létszámárólA hallgatói képviselet szenátusi aránya a kanadai és amerikai egyetemeken és főiskolákon intézményenként változó - a kanadai British Columbia Egyetem szenátusában minden második tag hallgató, az ottawai egyetemen viszont a hetvenkét tagból álló testület munkájában mindössze tizenegy diák vehet részt. Az Egyesült Államokban egy felmérés kimutatta: az ország magánegyetemeinek és -főiskoláinak 8,5, míg az állami intézmények 50,3 százalékában volt hallgatói tagja a szervezeti ügyekért felelős testületnek.
Európában is vegyes a kép: a madridi Alcalá de Henaresi egyetem testületének huszonöt, a barcelonai autonóm egyetem szenátusának pedig körülbelül harminc százaléka tanuló, míg az Egyesült Királyságban a hallgatók nem vehetnek részt közvetlenül a szenátus munkájában, csupán javaslatokat tehetnek a hallgatói érdekképviseleti szervezeten, a Students' Unionon keresztül.B.B.edulineLannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
