A felsőoktatási reform során szükséges, hogy a gazdasági élet szereplői megfelelő prognózisokat adjanak a munkaerő-piaci igényekről - mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára kedden Budapesten, azon a vitafórumon, amelyen a készülő felsőoktatási törvényt vitatták meg a gazdasági szereplőkkel.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén Hoffmann Rózsa kiemelte: a fejlett államok felismerték, hogy az oktatásba történő beruházás nélkül a gazdaság fejlesztése, erősítése "illúzióvá válik" egy idő után, hiszen a gazdasági élet számára az oktatás biztosítja a felkészült, jól képzett munkaerőt. Parragh László, az MKIK elnöke is hangsúlyozta: az oktatás szerkezetének találkoznia kell a reálgazdaság igényeivel, és ezért a kamarákon keresztül a gazdasági szereplőknek is részt kell venniük az államilag támogatott képzés kialakításában, a létszámok meghatározásában.
Négyszer annyi egyetemista van ma, mint húsz éve
A magyar felsőoktatás jelenleg számos anomáliával küzd, húsz év alatt megnégyszereződött a hallgatói létszám, "felhígulás" érzékelhető, és az elsajátított tudással is problémák vannak a gazdasági szereplők szerint - mondta az elnök. Hozzátette: míg 1990-ben a jelentkezők mintegy 36 százaléka került be a felsőoktatásba, 2008-ban már gyakorlatilag 80 százaléka. A kamara számításai szerint évente minimum 70-80 milliárd forint többletköltséggel jár a túlképzés - hangsúlyozta Parragh László. Kifejtette: az elmúlt években jelentős felsőoktatási beruházások voltak, a forrásokat ugyanakkor főként infrastruktúra fejlesztésre fordították, és nem látható, hogy az oktatás színvonala emelkedett volna.
A műszaki és természettudományi képzésben tanulók számát növelni kell, adott esetben meg kell kétszerezni - emelte ki. Hozzátette: érdemes lenne megfontolni, hogy a szakképzésben már működő regionális fejlesztési és képzési bizottságokhoz hasonló szervezeteken keresztül a kamarák is beleszólhassanak a felsőoktatási keretszámok meghatározásába.
A gazdasági szereplőket is bevonnák a felősoktatásba
Parragh László szerint az a legfontosabb, hogy intézményes módon vonják be a gazdaság szereplőit a felsőoktatásba, ezért erősíteni kell a felsőoktatás és az üzleti szféra együttműködését, valamint meg kell honosítani a vállalkozói kultúrát, és a menedzsment szemléletű vezetési gyakorlatot. Az MKIK elnöke szerint erősíteni kell az állami irányítást a regionális tervezésben, és országos szinten ki kell építeni a pályakezdő diplomások pályakövetési rendszerét.
Hoffmann Rózsa elmondta: a közoktatás fejlesztése, magas színvonala nélkül a felsőoktatás reformja sem lehet teljes, mivel a közoktatás hiányosságai is szerepet játszanak abban, hogy egyre kevesebb tudással kerülnek be a fiatalok a felsőoktatásba. Az államtitkár is hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási stratégia sarkalatos pontja, hogy növeljék a természettudományos és a műszaki képzésben részt vevő hallgatók arányát. Jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt van a felsőoktatási törvény tervezete - fűzte hozzá.
MTI
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
