A felsőoktatási reform során szükséges, hogy a gazdasági élet szereplői megfelelő prognózisokat adjanak a munkaerő-piaci igényekről - mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára kedden Budapesten, azon a vitafórumon, amelyen a készülő felsőoktatási törvényt vitatták meg a gazdasági szereplőkkel.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén Hoffmann Rózsa kiemelte: a fejlett államok felismerték, hogy az oktatásba történő beruházás nélkül a gazdaság fejlesztése, erősítése "illúzióvá válik" egy idő után, hiszen a gazdasági élet számára az oktatás biztosítja a felkészült, jól képzett munkaerőt. Parragh László, az MKIK elnöke is hangsúlyozta: az oktatás szerkezetének találkoznia kell a reálgazdaság igényeivel, és ezért a kamarákon keresztül a gazdasági szereplőknek is részt kell venniük az államilag támogatott képzés kialakításában, a létszámok meghatározásában.
Négyszer annyi egyetemista van ma, mint húsz éve A magyar felsőoktatás jelenleg számos anomáliával küzd, húsz év alatt megnégyszereződött a hallgatói létszám, "felhígulás" érzékelhető, és az elsajátított tudással is problémák vannak a gazdasági szereplők szerint - mondta az elnök. Hozzátette: míg 1990-ben a jelentkezők mintegy 36 százaléka került be a felsőoktatásba, 2008-ban már gyakorlatilag 80 százaléka. A kamara számításai szerint évente minimum 70-80 milliárd forint többletköltséggel jár a túlképzés - hangsúlyozta Parragh László. Kifejtette: az elmúlt években jelentős felsőoktatási beruházások voltak, a forrásokat ugyanakkor főként infrastruktúra fejlesztésre fordították, és nem látható, hogy az oktatás színvonala emelkedett volna. A műszaki és természettudományi képzésben tanulók számát növelni kell, adott esetben meg kell kétszerezni - emelte ki. Hozzátette: érdemes lenne megfontolni, hogy a szakképzésben már működő regionális fejlesztési és képzési bizottságokhoz hasonló szervezeteken keresztül a kamarák is beleszólhassanak a felsőoktatási keretszámok meghatározásába. A gazdasági szereplőket is bevonnák a felősoktatásba Parragh László szerint az a legfontosabb, hogy intézményes módon vonják be a gazdaság szereplőit a felsőoktatásba, ezért erősíteni kell a felsőoktatás és az üzleti szféra együttműködését, valamint meg kell honosítani a vállalkozói kultúrát, és a menedzsment szemléletű vezetési gyakorlatot. Az MKIK elnöke szerint erősíteni kell az állami irányítást a regionális tervezésben, és országos szinten ki kell építeni a pályakezdő diplomások pályakövetési rendszerét. Hoffmann Rózsa elmondta: a közoktatás fejlesztése, magas színvonala nélkül a felsőoktatás reformja sem lehet teljes, mivel a közoktatás hiányosságai is szerepet játszanak abban, hogy egyre kevesebb tudással kerülnek be a fiatalok a felsőoktatásba. Az államtitkár is hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási stratégia sarkalatos pontja, hogy növeljék a természettudományos és a műszaki képzésben részt vevő hallgatók arányát. Jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt van a felsőoktatási törvény tervezete - fűzte hozzá.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
