A felsőoktatási reform során szükséges, hogy a gazdasági élet szereplői megfelelő prognózisokat adjanak a munkaerő-piaci igényekről - mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára kedden Budapesten, azon a vitafórumon, amelyen a készülő felsőoktatási törvényt vitatták meg a gazdasági szereplőkkel.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén Hoffmann Rózsa kiemelte: a fejlett államok felismerték, hogy az oktatásba történő beruházás nélkül a gazdaság fejlesztése, erősítése "illúzióvá válik" egy idő után, hiszen a gazdasági élet számára az oktatás biztosítja a felkészült, jól képzett munkaerőt. Parragh László, az MKIK elnöke is hangsúlyozta: az oktatás szerkezetének találkoznia kell a reálgazdaság igényeivel, és ezért a kamarákon keresztül a gazdasági szereplőknek is részt kell venniük az államilag támogatott képzés kialakításában, a létszámok meghatározásában.
Négyszer annyi egyetemista van ma, mint húsz éve
A magyar felsőoktatás jelenleg számos anomáliával küzd, húsz év alatt megnégyszereződött a hallgatói létszám, "felhígulás" érzékelhető, és az elsajátított tudással is problémák vannak a gazdasági szereplők szerint - mondta az elnök. Hozzátette: míg 1990-ben a jelentkezők mintegy 36 százaléka került be a felsőoktatásba, 2008-ban már gyakorlatilag 80 százaléka. A kamara számításai szerint évente minimum 70-80 milliárd forint többletköltséggel jár a túlképzés - hangsúlyozta Parragh László. Kifejtette: az elmúlt években jelentős felsőoktatási beruházások voltak, a forrásokat ugyanakkor főként infrastruktúra fejlesztésre fordították, és nem látható, hogy az oktatás színvonala emelkedett volna.
A műszaki és természettudományi képzésben tanulók számát növelni kell, adott esetben meg kell kétszerezni - emelte ki. Hozzátette: érdemes lenne megfontolni, hogy a szakképzésben már működő regionális fejlesztési és képzési bizottságokhoz hasonló szervezeteken keresztül a kamarák is beleszólhassanak a felsőoktatási keretszámok meghatározásába.
A gazdasági szereplőket is bevonnák a felősoktatásba
Parragh László szerint az a legfontosabb, hogy intézményes módon vonják be a gazdaság szereplőit a felsőoktatásba, ezért erősíteni kell a felsőoktatás és az üzleti szféra együttműködését, valamint meg kell honosítani a vállalkozói kultúrát, és a menedzsment szemléletű vezetési gyakorlatot. Az MKIK elnöke szerint erősíteni kell az állami irányítást a regionális tervezésben, és országos szinten ki kell építeni a pályakezdő diplomások pályakövetési rendszerét.
Hoffmann Rózsa elmondta: a közoktatás fejlesztése, magas színvonala nélkül a felsőoktatás reformja sem lehet teljes, mivel a közoktatás hiányosságai is szerepet játszanak abban, hogy egyre kevesebb tudással kerülnek be a fiatalok a felsőoktatásba. Az államtitkár is hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási stratégia sarkalatos pontja, hogy növeljék a természettudományos és a műszaki képzésben részt vevő hallgatók arányát. Jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt van a felsőoktatási törvény tervezete - fűzte hozzá.
MTI
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
