Még az egyetemek is bezártak Tunéziában a zavargások miatt

Több mint tízen haltak meg hétfőn az újabb tunéziai zavargásokban; szemtanúk beszámolója szerint Kaszerine városában a rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre.

  • Eduline
Az észak-afrikai országban csaknem négy hete tiltakoznak a fiatalok a tömeges munkanélküliség és a kilátástalanság miatt, az utóbbi három nap utcai összecsapásai legkevesebb harminc halálos áldozatot követeltek.

A tuniszi kormány hétfőn közölte, hogy "további intézkedésig" bezárja az ország összes iskoláját és egyetemét, Zin el-Abidin ben Ali elnök pedig televíziós beszédében 300 ezer új munkahely létrehozását ígérte 2012-ig, bejelentve, hogy februárra "nemzeti konferenciát" hív össze a foglalkoztatás gondjainak megvitatására. Az államfő ugyanakkor elítélte a közép-tunéziai városokban "álarcos huligánok által elkövetett megbocsáthatatlan terrorcselekményeket".

A 80-as évek közepe óta legsúlyosabb tunéziai lázadás Szídi-Bu-Zaíd településen kezdődött, miután egy mozgóárustól a hatóságok elkobozták az engedély nélküli árusított gyümölcsöt és zöldséget, s a férfi tiltakozásul felgyújtotta magát. A 26 éves családos Mohamed Buazizi jelképévé vált a más térségekre is átterjedő tiltakozásoknak és sztrájkoknak, öngyilkos tettét is többen követték.

MTI
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.