„A Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem jog- és államtudományi, orvostudományi, bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, mathematikai és természettudományi karra tagozódik. A Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetemen gondoskodni kell a középiskolai tanárképzés és a gyógyszerképzés megszervezéséről is” – ad képet az intézmény kezdeti, nagyrészt ma is meglévő kari rendszeréről a megalapításról szóló 1940-es törvénycikk.

A szegedi – korábban Ferenc Józsefről elnevezett – egyetem 1940-től öt éven keresztül viselte Horthy Miklós nevét. Bár jogilag új intézménynek számított, az 1921-ben Szegedre költöző Ferenc József Tudományegyetem jogi karát 1940-ben ugyanis visszahelyezték Kolozsvárral, a szenátus 2007-ben jogelődjének minősítette a kolozsvári intézményt.

1945-től Szegedi Tudományegyetemmé, 1962-től pedig József Attila Tudományegyetemmé (JATE) nevezték át, 2000-ben a JATE, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola egyesítésével hozták létre a több mint harmincezer hallgatót oktató megaintézményt. Milyen egyetemek és főiskolák szűntek meg vagy vesztették el önállóságukat az elmúlt években? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Nem a szegedi egyetem volt az egyetlen intézmény, amelyet Horthy Miklósról neveztek el az 1930-as években: 1937-ben hozták létre a Horthy Miklós-ösztöndíjat „szegény sorsú, szorgalmas és nemzethű” egyetemisták, felső tagozatos középiskolások és gyakornokok számára, emellett Budapesten és Szegeden is működött Horthy Miklósról elnevezett kollégium.

eduline