Nagy változások előtt áll az egri főiskola?

Benyújtotta a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz az egyetemmé alakulás érdekében tett fejlesztésekről szóló dokumentumot az egri Eszterházy Károly Főiskola.

  • Eduline
sff.hu

„A főiskola szervezeti felépítése, akadémiai tevékenysége, humán erőforrás bázisa, valamint infrastrukturális feltételei teljesítik a felsőoktatási törvényben az egyetemekkel szemben támasztott alapkövetelményeket” – mondta Heol.hu-nak Hauser Zoltán rektor. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKTF) három tudományterületen indít mesterképzéseket, egy területen pedig doktori képzést is szervez, további két doktori iskola akkreditációs eljárása még nem fejeződött be.

Hauser Zoltán elmondta, a minősített oktatók aránya 67 százalék, 29 alapszakon, öt tudományos mesterszakon és 29 tanári mesterszakon tanulhatnak a hallgatók, ezért azt reméli, hogy 2011-ben egyetemmé alakulhat át a főiskola. A hírportál információi szerint Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke egy egri rendezvényen úgy nyilatkozott, magánemberként mindenképpen támogatja az EKTF egyetemmé válását.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.