Mi lesz a Rendőrtiszti Főiskola és a nemzetvédelmi egyetem sorsa?

Összevonják a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, a Rendőrtiszti Főiskolát és Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karát: a Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett kormányhatározat szerint 2012. január 1-jén jön létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

  • Eduline
A nemzetvédelmi egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola is elveszti önállóságát, 2012. január 1-jétől az új közszolgálati egyetem karaiként működnek tovább: a kormányhatározat indoklása szerint azért, mert a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok erősítése "összehangolt és tervezett utánpótlást tesz szükségessé, a pályaelhagyás helyett a közszolgálati pályaorientációs támogató továbbképzési rendszert kell működtetni". Vagyis a tervek szerint amellett, hogy érettségizett diákok tanulhatnának a szakokon, leszerelt katonák, rendőrök, nemzetbiztonsági vagy katasztrófavédelmi szakemberek is részt vehetnének a képzéseken, és később a közszolgálat más területén helyezkedhetnének el.

Évzáró a Rendőrtiszti Főiskolán - elveszti önállóságát?

Expressz sebességgel kell kidolgozni az új egyetem létrehozásának tervét 

A közszolgálati egyetem fenntartója a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter megállapodása alapján egy közös testület lesz - az intézmény létrehozásának és 2012-es működésének költségeit pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium biztosítja. A érintett minisztériumok kénytelenek lesznek együtt dolgozni, a kormányhatározat szerint ugyanis - a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együtt - két hónapon belül el kell készíteniük az átalakulás hatástanulmányát, 2011. február 28-ig pedig be kell nyújtaniuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításáról szóló törvényjavaslatot. Június 30-ig a kormány elé kell terjeszteniük az egyetem irányításáról, szervezetéről és működéséről, valamint az oktatók és hallgatók jogállására vonatkozó szabályokról szóló terveket is.

 

A határozat szerint az érintett minisztereknek a diplomáciai szolgálatra felkészítő képzések intézményi hátterének lehetőségeit is meg kell vizsgálniuk, emellett önálló közszolgálati ösztöndíjat kell létrehozniuk, amelyet a közigazgatási és igazságügyi miniszter adományoz. Az ösztöndíj elnyerőinek tanulmányi szerződésben kell vállalniuk, hogy a közigazgatásban dolgoznak majd - méghozzá olyan területen, ahol évek óta komoly gondot okoz az utánpótlás biztosítása. Kerestük a Rendőrtiszti Főiskola rektorát: Sárkány István azonban úgy nyilatkozott, egyelőre ő is csak a kormányhatározatban szereplő információkat ismeri, a részletekről még ő sem kapott tájékoztatást.

Már nyáron óta dolgoznak a terveken

Az új egyetem létrehozásának tervén már nyár óta dolgozik a Honvédelmi Minisztérium, júniusban Szarka Gábor, a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy összevonnák a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, a Rendőrtiszti Főiskolát és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karát, egy helyen képeznék többek között a köztisztviselőket, a kormánytisztviselőket, valamint a honvédtiszteket, és hogy az új intézmény központja a jelenlegi nemzetvédelmi egyetem lenne.

A nemzetvédelmi egyetem lesz a központ?
MTI

Hol tanulhatnak a 2011-ben jelentkezők?

A december 15-én megjelent felsőoktatási felvételi tájékoztatóban még nyoma sincs az átalakításnak, 2011-ben tehát még külön intézménybe kell jelentkezniük azoknak, akik rendőrtiszti, katonai vagy közigazgatási szakon szeretnének továbbtanulni. A közszolgálati egyetem valószínűleg bőven válogathat majd a hallgatók közül, a Rendőrtiszti Főiskolán, a BCE közigazgatási karán és a nemzetvédelmi egyetemen ugyanis évről évre hét-nyolcszoros a túljelentkezés: a Rendőrtiszti Főiskola államilag finanszírozott képzéseire 2010-ben 3371 jelentkezőből csak 380-at vettek fel, de hasonló az arány a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, ahol a 396 államilag támogatott helyre idén több mint 2900-an próbáltak bejutni.

eduline/MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.