Pécsi egyetemi lövöldözés: szerdán kezdődik a tárgyalás

Szerdán kezdődik a Baranya Megyei Bíróságon a tavaly novemberi pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjának tárgyalása, a gyógyszerészhallgatót emberöléssel vádolják.

  • Eduline

A vádirat szerint G. Ákos gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának Biofizikai Intézetében lövöldözni kezdett: megölte 19 éves csoporttársát, három embert pedig súlyosan megsebesített. 

A háromnapos tárgyalásra a Baranya Megyei Bíróság a vádlotton kívül ötvenöt tanút, valamint hat igazságügyi orvos- és pszichiáter szakértőt hallgat meg. Hajdu István bíró, a Baranya Megyei Bíróság szóvivője korábban úgy nyilatkozott, a pert páratlan médiaérdeklődés övezi, ezért a bíróság a tárgyalásokat a legnagyobb teremben tartja, ahol nyolcvan fő fér el az eljárás megzavarása nélkül, ebből harminc helyet az újságíróknak tartanak fenn. 

Háromezer oldalas iratanyag

A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint az ügy iratanyaga háromezer oldalas. A nyomozás során nyolcvan tanú tett vallomást, féltucat szakértő adott szakvéleményt, de a gyanúsított egyszer sem szólalt meg, így az ámokfutás pontos okát a mai napig nem ismerik. Még a nyomozás végén, az iratismertetésen is hallgatott.

 

Az elmeorvos szakértő véleménye szerint a gyógyszerészhallgató nem volt teljesen beszámítható tettének elkövetésekor. Mivel személyiségének kóros elváltozása csak korlátozta, de nem akadályozta tettének reális értékelésében, ezért büntethető. Igaz, a törvény értelmében a szakvélemény alapján a bíró korlátlanul enyhítheti a büntetést.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.