Pécsi egyetemi lövöldözés: szerdán kezdődik a tárgyalás

Szerdán kezdődik a Baranya Megyei Bíróságon a tavaly novemberi pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjának tárgyalása, a gyógyszerészhallgatót emberöléssel vádolják.

  • Eduline

A vádirat szerint G. Ákos gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának Biofizikai Intézetében lövöldözni kezdett: megölte 19 éves csoporttársát, három embert pedig súlyosan megsebesített. 

A háromnapos tárgyalásra a Baranya Megyei Bíróság a vádlotton kívül ötvenöt tanút, valamint hat igazságügyi orvos- és pszichiáter szakértőt hallgat meg. Hajdu István bíró, a Baranya Megyei Bíróság szóvivője korábban úgy nyilatkozott, a pert páratlan médiaérdeklődés övezi, ezért a bíróság a tárgyalásokat a legnagyobb teremben tartja, ahol nyolcvan fő fér el az eljárás megzavarása nélkül, ebből harminc helyet az újságíróknak tartanak fenn. 

Háromezer oldalas iratanyag

A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint az ügy iratanyaga háromezer oldalas. A nyomozás során nyolcvan tanú tett vallomást, féltucat szakértő adott szakvéleményt, de a gyanúsított egyszer sem szólalt meg, így az ámokfutás pontos okát a mai napig nem ismerik. Még a nyomozás végén, az iratismertetésen is hallgatott.

 

Az elmeorvos szakértő véleménye szerint a gyógyszerészhallgató nem volt teljesen beszámítható tettének elkövetésekor. Mivel személyiségének kóros elváltozása csak korlátozta, de nem akadályozta tettének reális értékelésében, ezért büntethető. Igaz, a törvény értelmében a szakvélemény alapján a bíró korlátlanul enyhítheti a büntetést.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.