Hiller: rossz felsőoktatási koncepcióból nem lesz jó törvény

Az új felsőoktatási törvény tervezete szakmai értelemben rossz, ha a koncepcióban szerepelő szabályokat a jelenlegi formájában vezetnék be, az összes állami egyetemen megszűnne a jogi kar – nyilatkozta a hvg.hu-nak Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter.

  • Eduline
A szocialista politikus szerint a november 4-én nyilvánosságra hozott új felsőoktatási törvény tervezetében szereplő előírások miatt a Budapesti Corvinus Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a debreceni, pécsi és szegedi egyetemen több kar megszűnne, az ELTE állam- és jogtudományi kara például azért, mert az oktatóknak csupán 62,3 százaléka minősített. „A KDNP-s előterjesztés szerint csak azok az egyetemi karok kapnák meg a működési engedélyt, ahol a minősített, tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma eléri a 66 százalékot” – mondta Hiller István.

Stiller Ákos

A volt oktatási és kulturális miniszter szerint a tervezett változtatások helyett inkább a párhuzamos képzéseket kellene felszámolni, és regionális tudásközpontokat létrehozni. „Tudomásul kell venni, hogy Magyarország nem tudja minden tudományágban ugyanazt a színvonalat képviselni” – tette hozzá. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatod el.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.