Módosítani kell a felsőoktatási felvételi szerkezetén, az új felsőoktatási törvényben pedig szerepelnie kell az egyetem és a főiskola kritériumainak - mondta az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés felsőoktatási és kutatási konferenciáján Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt: nem biztos benne, hogy szükség van száz felsőoktatási intézményre Magyarországon.
Réthelyi Miklós szerint Orbán Viktor miniszterelnök "nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy legyen szóbeli része is a felvételinek, tehát ne úgy kerüljenek be az intézménybe a hallgatók, hogy semmiféle személyes kapcsolatuk nem volt" az egyetemmel, főiskolával.
A felsőoktatási törvényben szerepelnie kell az egyetem és főiskola kritériumainak, előbbinek például rendelkeznie kell doktori iskolával. Azt is meg kell határozni, hogy mennyire lehet önálló egy egyetemi kar az intézményen belül, illetve, hogy a szenátusnak milyen jogköre legyen, és ebben a vezető testületben hogyan lehet a hallgatók képviseletét biztosítani - hangsúlyozta. Felvetette azt is, hogy kell-e ennyi felsőoktatási intézmény ma Magyarországon - jelenleg 18 állami, öt egyházi és három magánegyetem, valamint tíz állami, 22 egyházi és 12 magántulajdonú főiskola működik jelenleg. Réthelyi Miklós kitért arra is, hogy nem tartja jónak a koncepcióban szereplő, felsőoktatásban indítandó, felzárkóztató jellegű "nulladik évfolyamokat", ezeknek a feladatoknak az ellátását véleménye szerint a középiskolákra kellene bízni.
A miniszter elmondta: a közoktatásban tanulók száma az 1980/1981-es tanévtől jelentősen csökkent. A csökkenés az általános iskolában a legjellemzőbb, a gimnáziumokban érettségizettek száma viszont megugrott. A felsőoktatási nappali hallgatók létszáma a kilencvenes években "hatalmas mértékben" nőtt, s az esti és levelező hallgatók létszáma is sokáig növekedett; az utóbbi években az utóbbi két szektor létszáma némileg csökkent. A felsőoktatási oktatók létszáma viszont lényegében nem nőtt - mutatott rá. Arról is beszélt, hogy az 1991-ben érettségizett 60 ezer diákból mindössze 30 ezren jutottak be a felsőoktatásba, az utóbbi években viszont már gyakorlatilag minden jelentkezőt felvettek valahová.
Kötelező emelt szintű érettségi: három év türelmi időt kérnekKis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az ÉSZT alelnöke előadásában rámutatott: a koncepcióban helyesen szerepel, hogy osztatlan legyen a pedagógusképzés, "mert ezen a területen nem vált be a bolognai rendszer", mivel nem két egyenrangú szakot végeznek a hallgatók, illetve a hároméves alapképzés után kapott diplomával nem tudnak tanítani. A pedagóguspálya presztízsét vissza kell állítani, mert "abszurdum", hogy több helyen már rendőri segítséget kell adni a pedagógusok testi épségének megvédésére - állapította meg. Az ÉSZT vezetősége támogatja a törvény azon tervét, hogy állami támogatásban csak állami és egyházi intézmények részesüljenek, a magánintézmények csak akkor, ha állami megrendelésre indítanak be egy-egy képzést. Ugyanígy támogatják, hogy az osztott és osztatlan képzések között legyen átjárhatóság, ahol pedig a kétfokozatú képzés eredményes, ott maradjon meg ez a rendszer. Az ÉSZT elnöksége támogatja azt is, hogy a koncepció szerint a miniszter saját hatáskörében a felvételi keret legfeljebb tíz százalékát a nagyvárosokból átirányíthassa kisvárosokba, mert ezzel a vidék értelmiségét erősítenék. A szervezet a két emelt szintű érettségi bevezetésére viszont három év türelmi időt javasol, és az oktatók méltó javadalmazását is szorgalmazza - mondta.MTIIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
