Módosítani kell a felsőoktatási felvételi szerkezetén, az új felsőoktatási törvényben pedig szerepelnie kell az egyetem és a főiskola kritériumainak - mondta az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés felsőoktatási és kutatási konferenciáján Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt: nem biztos benne, hogy szükség van száz felsőoktatási intézményre Magyarországon.
Réthelyi Miklós szerint Orbán Viktor miniszterelnök "nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy legyen szóbeli része is a felvételinek, tehát ne úgy kerüljenek be az intézménybe a hallgatók, hogy semmiféle személyes kapcsolatuk nem volt" az egyetemmel, főiskolával.
A felsőoktatási törvényben szerepelnie kell az
egyetem és főiskola kritériumainak
, előbbinek például rendelkeznie kell doktori iskolával. Azt is meg kell határozni, hogy mennyire lehet önálló egy egyetemi kar az intézményen belül, illetve, hogy a szenátusnak milyen jogköre legyen, és ebben a vezető testületben hogyan lehet a hallgatók képviseletét biztosítani - hangsúlyozta.
Felvetette azt is, hogy kell-e ennyi felsőoktatási intézmény ma Magyarországon - jelenleg 18 állami, öt egyházi és három magánegyetem, valamint tíz állami, 22 egyházi és 12 magántulajdonú főiskola működik jelenleg. Réthelyi Miklós kitért arra is, hogy nem tartja jónak a koncepcióban szereplő, felsőoktatásban indítandó, felzárkóztató jellegű "nulladik évfolyamokat", ezeknek a feladatoknak az ellátását véleménye szerint a középiskolákra kellene bízni.
A miniszter elmondta: a közoktatásban tanulók száma az 1980/1981-es tanévtől jelentősen csökkent. A csökkenés az általános iskolában a legjellemzőbb, a gimnáziumokban érettségizettek száma viszont megugrott. A felsőoktatási nappali hallgatók létszáma a kilencvenes években "hatalmas mértékben" nőtt, s az esti és levelező hallgatók létszáma is sokáig növekedett; az utóbbi években az utóbbi két szektor létszáma némileg csökkent. A felsőoktatási oktatók létszáma viszont lényegében nem nőtt - mutatott rá. Arról is beszélt, hogy az 1991-ben érettségizett 60 ezer diákból mindössze 30 ezren jutottak be a felsőoktatásba, az utóbbi években viszont már gyakorlatilag minden jelentkezőt felvettek valahová.
Kötelező emelt szintű érettségi: három év türelmi időt kérnek
Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az ÉSZT alelnöke előadásában rámutatott: a koncepcióban helyesen szerepel, hogy osztatlan legyen a pedagógusképzés, "mert ezen a területen nem vált be a bolognai rendszer", mivel nem két egyenrangú szakot végeznek a hallgatók, illetve a hároméves alapképzés után kapott diplomával nem tudnak tanítani. A pedagóguspálya presztízsét vissza kell állítani, mert "abszurdum", hogy több helyen már rendőri segítséget kell adni a pedagógusok testi épségének megvédésére - állapította meg.
Az ÉSZT vezetősége támogatja a törvény azon tervét, hogy állami támogatásban csak állami és egyházi intézmények részesüljenek, a
magánintézmények csak akkor, ha állami megrendelésre indítanak be egy-egy képzést
. Ugyanígy támogatják, hogy az osztott és osztatlan képzések között legyen átjárhatóság, ahol pedig a kétfokozatú képzés eredményes, ott maradjon meg ez a rendszer. Az ÉSZT elnöksége támogatja azt is, hogy a koncepció szerint a miniszter saját hatáskörében a felvételi keret legfeljebb tíz százalékát a nagyvárosokból átirányíthassa kisvárosokba, mert ezzel a vidék értelmiségét erősítenék.
A szervezet a két emelt szintű érettségi bevezetésére viszont három év türelmi időt javasol, és az oktatók méltó javadalmazását is szorgalmazza - mondta.
MTI
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
