Módosítani kell a felsőoktatási felvételi szerkezetén, az új felsőoktatási törvényben pedig szerepelnie kell az egyetem és a főiskola kritériumainak - mondta az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés felsőoktatási és kutatási konferenciáján Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt: nem biztos benne, hogy szükség van száz felsőoktatási intézményre Magyarországon.
Réthelyi Miklós szerint Orbán Viktor miniszterelnök "nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy legyen szóbeli része is a felvételinek, tehát ne úgy kerüljenek be az intézménybe a hallgatók, hogy semmiféle személyes kapcsolatuk nem volt" az egyetemmel, főiskolával.
A felsőoktatási törvényben szerepelnie kell az egyetem és főiskola kritériumainak, előbbinek például rendelkeznie kell doktori iskolával. Azt is meg kell határozni, hogy mennyire lehet önálló egy egyetemi kar az intézményen belül, illetve, hogy a szenátusnak milyen jogköre legyen, és ebben a vezető testületben hogyan lehet a hallgatók képviseletét biztosítani - hangsúlyozta. Felvetette azt is, hogy kell-e ennyi felsőoktatási intézmény ma Magyarországon - jelenleg 18 állami, öt egyházi és három magánegyetem, valamint tíz állami, 22 egyházi és 12 magántulajdonú főiskola működik jelenleg. Réthelyi Miklós kitért arra is, hogy nem tartja jónak a koncepcióban szereplő, felsőoktatásban indítandó, felzárkóztató jellegű "nulladik évfolyamokat", ezeknek a feladatoknak az ellátását véleménye szerint a középiskolákra kellene bízni.
A miniszter elmondta: a közoktatásban tanulók száma az 1980/1981-es tanévtől jelentősen csökkent. A csökkenés az általános iskolában a legjellemzőbb, a gimnáziumokban érettségizettek száma viszont megugrott. A felsőoktatási nappali hallgatók létszáma a kilencvenes években "hatalmas mértékben" nőtt, s az esti és levelező hallgatók létszáma is sokáig növekedett; az utóbbi években az utóbbi két szektor létszáma némileg csökkent. A felsőoktatási oktatók létszáma viszont lényegében nem nőtt - mutatott rá. Arról is beszélt, hogy az 1991-ben érettségizett 60 ezer diákból mindössze 30 ezren jutottak be a felsőoktatásba, az utóbbi években viszont már gyakorlatilag minden jelentkezőt felvettek valahová.
Kötelező emelt szintű érettségi: három év türelmi időt kérnekKis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az ÉSZT alelnöke előadásában rámutatott: a koncepcióban helyesen szerepel, hogy osztatlan legyen a pedagógusképzés, "mert ezen a területen nem vált be a bolognai rendszer", mivel nem két egyenrangú szakot végeznek a hallgatók, illetve a hároméves alapképzés után kapott diplomával nem tudnak tanítani. A pedagóguspálya presztízsét vissza kell állítani, mert "abszurdum", hogy több helyen már rendőri segítséget kell adni a pedagógusok testi épségének megvédésére - állapította meg. Az ÉSZT vezetősége támogatja a törvény azon tervét, hogy állami támogatásban csak állami és egyházi intézmények részesüljenek, a magánintézmények csak akkor, ha állami megrendelésre indítanak be egy-egy képzést. Ugyanígy támogatják, hogy az osztott és osztatlan képzések között legyen átjárhatóság, ahol pedig a kétfokozatú képzés eredményes, ott maradjon meg ez a rendszer. Az ÉSZT elnöksége támogatja azt is, hogy a koncepció szerint a miniszter saját hatáskörében a felvételi keret legfeljebb tíz százalékát a nagyvárosokból átirányíthassa kisvárosokba, mert ezzel a vidék értelmiségét erősítenék. A szervezet a két emelt szintű érettségi bevezetésére viszont három év türelmi időt javasol, és az oktatók méltó javadalmazását is szorgalmazza - mondta.MTIKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
