Módosítani kell a felsőoktatási felvételi szerkezetén, az új felsőoktatási törvényben pedig szerepelnie kell az egyetem és a főiskola kritériumainak - mondta az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés felsőoktatási és kutatási konferenciáján Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt: nem biztos benne, hogy szükség van száz felsőoktatási intézményre Magyarországon.
Réthelyi Miklós szerint Orbán Viktor miniszterelnök "nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy legyen szóbeli része is a felvételinek, tehát ne úgy kerüljenek be az intézménybe a hallgatók, hogy semmiféle személyes kapcsolatuk nem volt" az egyetemmel, főiskolával.
A felsőoktatási törvényben szerepelnie kell az
egyetem és főiskola kritériumainak
, előbbinek például rendelkeznie kell doktori iskolával. Azt is meg kell határozni, hogy mennyire lehet önálló egy egyetemi kar az intézményen belül, illetve, hogy a szenátusnak milyen jogköre legyen, és ebben a vezető testületben hogyan lehet a hallgatók képviseletét biztosítani - hangsúlyozta.
Felvetette azt is, hogy kell-e ennyi felsőoktatási intézmény ma Magyarországon - jelenleg 18 állami, öt egyházi és három magánegyetem, valamint tíz állami, 22 egyházi és 12 magántulajdonú főiskola működik jelenleg. Réthelyi Miklós kitért arra is, hogy nem tartja jónak a koncepcióban szereplő, felsőoktatásban indítandó, felzárkóztató jellegű "nulladik évfolyamokat", ezeknek a feladatoknak az ellátását véleménye szerint a középiskolákra kellene bízni.
A miniszter elmondta: a közoktatásban tanulók száma az 1980/1981-es tanévtől jelentősen csökkent. A csökkenés az általános iskolában a legjellemzőbb, a gimnáziumokban érettségizettek száma viszont megugrott. A felsőoktatási nappali hallgatók létszáma a kilencvenes években "hatalmas mértékben" nőtt, s az esti és levelező hallgatók létszáma is sokáig növekedett; az utóbbi években az utóbbi két szektor létszáma némileg csökkent. A felsőoktatási oktatók létszáma viszont lényegében nem nőtt - mutatott rá. Arról is beszélt, hogy az 1991-ben érettségizett 60 ezer diákból mindössze 30 ezren jutottak be a felsőoktatásba, az utóbbi években viszont már gyakorlatilag minden jelentkezőt felvettek valahová.
Kötelező emelt szintű érettségi: három év türelmi időt kérnek
Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az ÉSZT alelnöke előadásában rámutatott: a koncepcióban helyesen szerepel, hogy osztatlan legyen a pedagógusképzés, "mert ezen a területen nem vált be a bolognai rendszer", mivel nem két egyenrangú szakot végeznek a hallgatók, illetve a hároméves alapképzés után kapott diplomával nem tudnak tanítani. A pedagóguspálya presztízsét vissza kell állítani, mert "abszurdum", hogy több helyen már rendőri segítséget kell adni a pedagógusok testi épségének megvédésére - állapította meg.
Az ÉSZT vezetősége támogatja a törvény azon tervét, hogy állami támogatásban csak állami és egyházi intézmények részesüljenek, a
magánintézmények csak akkor, ha állami megrendelésre indítanak be egy-egy képzést
. Ugyanígy támogatják, hogy az osztott és osztatlan képzések között legyen átjárhatóság, ahol pedig a kétfokozatú képzés eredményes, ott maradjon meg ez a rendszer. Az ÉSZT elnöksége támogatja azt is, hogy a koncepció szerint a miniszter saját hatáskörében a felvételi keret legfeljebb tíz százalékát a nagyvárosokból átirányíthassa kisvárosokba, mert ezzel a vidék értelmiségét erősítenék.
A szervezet a két emelt szintű érettségi bevezetésére viszont három év türelmi időt javasol, és az oktatók méltó javadalmazását is szorgalmazza - mondta.
MTI
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
