Hamis diplomák: 200 ezerért bárki lehet közgazdász vagy jogász

Évekig tartó tanulás, vizsgák, tandíj – mindezt megspórolhatja az, aki az egyetem vagy főiskola elvégzése helyett úgy dönt, hogy illegálisan vásárol magának diplomát. Persze kérdés, hogy megéri-e feketén beszerezni a bizonyítványokat, a lebukás veszélye ugyanis egy életen át elkíséri a csalót.

  • Eduline

„Regisztrált diplomát vennék. Kiváló minőségért korrekt árat fizetek” – csak egy hirdetés a sok közül, amelynek feladója a tankönyvek fölötti görnyedés helyett pénzért szeretne végbizonyítványhoz jutni. Van, aki pontos igényeket is közzétesz az internetes apróhirdetési oldalakon, például hogy melyik felsőoktatási intézményből származzon az okmány, és hogy milyen szak szerepeljen rajta. „Tiszta, eredeti diploma (BA/MA is). Nincs előre fizetés, nincs személyes találkozó. Gyorsan és megbízhatóan” – olvasható egy másik apróhirdetésben.

Van, aki nem a diplomaosztón kap oklevelet
Túry Gergely

A hamisítványok előállítói és terjesztői általában kevés információt közölnek, a lebukás veszélye miatt az elérhetőségként megadott e-mailcímük is rövid ideig él, és persze legtöbbször a hamisított oklevelek árát sem tüntetik fel. „A hamisítványok minőségétől és a felhasználás területétől függően ezek a bizonyítványok általában 10000 és 200000 forint közötti összegekért kelnek el” – mondja Makula György, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Egy profi technikával előállított jogi vagy közgazdász diploma sokkal többe kerül a feketepiacon, mint egy középiskolai vagy főiskolai végzettséget igazoló oklevél.

A legnagyobb botrányok - Romániától Ukrajnáig

Az utóbbi évek egyik legnagyobb diplomahamisítási botránya Romániában robbant ki tavaly augusztusban. A gyanú szerint az elkövetők 15 ezer hamis oklevelet bocsátottak ki mintegy 45 millió euró értékben. Jól felépített hálózatban dolgoztak: a legálisan működő intézmények falaztak az illegálisan működő, nem akkreditált egyetemeknek. Ukrajnában is időről időre lelepleződnek hasonló bűncselekmények.

Legutóbb októberben merült fel annak a gyanúja, hogy több mint harminc magas beosztású állami tisztségviselő hamis egyetemi diplomával tölti be az állását. Bulgáriában pedig a napokban derült fény egy hasonló közokirat-hamisítási ügyre: az uniós agrártámogatásokat az idén októberig felügyelő főtisztviselő bukott le hamis diplomájával, amelyet azért vásárolt, hogy megszerezze az állást.

Magyarországon is virágzik a "diplomabiznisz"

A rendőrség itthon nem vezet statisztikát arról, hogy a közokirat-hamisítási bűncselekmények elkövetői közül hányan foglalkoztak érettségik, nyelvvizsga-bizonyítványok vagy éppen diplomák előállításával, de Makula György szerint Magyarországon sem ritka a hamis oklevelekkel való visszaélés. Nagy port kavart például annak a főnővérnek az esete, akiről kiderült, hogy mentőtiszti diplomája hamisítvány. 2007-ben pedig egy jól szervezetten működő csoport bukott le, amelynek tagjai profi körülmények között készítették a hamis okmányokat. A legkeresettebb dokumentum állítólag a közgazdász diploma volt, de vezetői engedélyek, érettségik és nyelvvizsga-bizonyítványok előállításával is foglalkoztak az elkövetők. A majdnem tökéletes utánzatokat közvetítők útján juttatták el a több száz megrendelőhöz – havonta kétmillió forintos forgalmat bonyolítottak így le.

Csak egy hirdetés a sok közül

"A hamis bizonyítványok megrendelésre készülnek, és profi vagy amatőr, de mindenképpen megfelelő számítógépes ismerettel és háttérrel rendelkező hamisítók készítik őket” – mondta ORFK szóvivője. A külső borítóról könnyű utánzatot készíteni, maga az okmány azonban már nehezebben hamisítható. Az irodatechnikai eszközökkel kommersz papírra gyártott oklevelekről még a laikusok is könnyen kiszúrják, hogy nem eredetiek. Éppen ezért a munkaadóknak érdemes az állásra jelentkezők bizonyítványait ellenőrizni a személyes interjún, hiszen az oklevelek a pályázat benyújtásakor általában csak fénymásolat vagy scannelt kép formájában jutnak el hozzájuk.

Nyomdatechnikával már komolyabb utánzatok is előállíthatóak, ám tökéletes hamisítvány nem létezik, a bizonyítvány sorszáma bármikor lebuktathatja a tulajdonost. „Ha felmerül a hamisítás gyanúja, a bizonyítvány valódiságát a kiállító tanintézmény archívumában lehet ellenőrizni” – magyarázta Makula György. Amelyik iskola ugyanis érettségit vagy diplomát bocsát ki, köteles nyilvántartani, hogy milyen sorszámon, kinek és mikor adta ki az okmányt. Aki pedig lebukik, közokirat-hamisításért és hamisítvánnyal való visszaélésért akár három év börtönt is kaphat.

Szűcs Dóra

eduline

A hamis diplomákat árusítók konkrét "ajánlatait" töröljük a kommentek közül - reméljük, megértitek. Eduline-szerkesztőség
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.